Lapunkat egy édesanya arról tájékoztatta, hogy a fertőző betegséggel diagnosztizált menekültekkel is foglalkozó orvosok között akad gyermekgyógyász. Előfordult például, hogy a táborból érkezett csecsemőket oltani. Arra a kérdésre, ez okoz-e problémát, illetve jelenthet-e veszélyt a kisbabákra, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól (BÁH) azt a választ kaptuk: tudomásuk szerint eddig nem fordult elő menedékkérő által okozott, nagyobb csoportot érintő komolyabb fertőzés. Mint írták, minden esetben felhívják a figyelmet az alapvető higiénés előírásokra, ezek követését a befogadóintézményekben több helyen kihelyezett piktogramok is segítik. A higiénés szabályok betartására a hivatal munkatársai is súlyt fektetnek.
A BÁH-tól arra a kérdésre, hogy tervezik-e a menekülttáborokban állandó orvosok alkalmazását, nem kaptunk választ. (Korábban megírtuk, a menedékkérők ellátása vállalkozási szerződés alapján történik, egyik menekülttábor sem alkalmaz főállásban orvost.) Annyit közöltek, a hivatalhoz tartozó befogadóintézményekben biztosítják a háziorvosi ellátásnak megfelelő egészségügyi gondoskodást, ennek része 24 órás egészségügyi felügyelet is. A hivatal szerint szükség esetén szakellátás is igénybe vehető a jogszabályok által meghatározott körben. Kiderült, a hivatal augusztus eleji tájékoztatásához képest nincs változás az egészségügyi ellátást végző orvosok és ápolók számában. – Jelenleg hét orvos és tizennégy nővér dolgozik a befogadóállomásokon, azonban orvosi szolgáltatásra közbeszerzési pályázatot írtak ki, hogy a létszámot növeljék. A pályázatok elbírálása jelenleg folyik – közölte lapunkkal a BÁH. Arról is tájékoztattak, a menekültügyi őrzött központokban, Békéscsabán és Debrecenben napi kétórás ügyeletben két orvos dolgozik, folyamatos munkarendben pedig hat szakápoló biztosítja az egészségügyi ellátást. Nyírbátorban egy szakorvos látja el a napi kétórás rendelést, illetve hat szakápoló, szintén 24 órás váltásban.
Az ÁNTSZ-t is kérdeztük, nem jelent-e járványügyi kockázatot, hogy a gyermekorvosok a menekülttáborokból indulnak csecsemőket oltani. – A migránsok ellátásában részt vevő önkéntes orvosok ismerik és használják azokat a védőeszközöket, amelyek egy esetleges fertőződést megelőznek, továbbá tisztában vannak azokkal a szakmai szabályokkal is, amelyeket a védőoltások beadásakor be kell tartani. Ebből következik, hogy még akkor sem okoznának problémát, ha valóban „egyenesen” oltani mennének – válaszolták.
A menekültekkel kapcsolatos esetleges járványveszélyről még a nyár végén tartott sajtótájékoztatót Paller Judit országos tiszti főorvos, s akkor úgy fogalmazott, gyakorlatilag egyáltalán nincs járványveszély az illegális bevándorlók miatt.
Ki szedi össze a migránsok szemetét?
Az ÁNTSZ-től megtudtuk, bár járványveszély egyelőre nincs, ilyen helyzetekben felértékelődik a személyes higiénia fontossága. Mint írták, a jelenleg hatályos szabályozás szerint a tulajdonos köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakasz, a járdaszakasz melletti nyílt árok tisztán tartásáról, a hulladék eltávolításáról. – A hátrahagyott ruhadarabok, használati tárgyak ártalmatlanítása, esetleges fertőtlenítése az ingatlan tulajdonosának feladata, közterület esetén erről az illetékes önkormányzatnak kell gondoskodnia – írta az ÁNTSZ. Vagyis a tulajdonosokra hárul, hogy eltakarítsák a portájuk előtt hagyott esetlegesen veszélyes hulladékot is, de ezt érdemes kellő odafigyeléssel kezelni. A Csongrád Megyei Kormányhivatal ugyanis többször felhívta a lakosság figyelmét arra, ne gyűjtsék be a határt illegálisan átlépő migránsok után hátrahagyott tárgyakat, mert lehet, hogy azok vérrel vagy emberi testnedvvel, illetve különböző élősködőkkel vannak szennyezve, így puszta kézzel nem szabad hozzájuk érni. A hulladék összegyűjtéséhez mindig ajánlatos gumikesztyűt felvenni. A kormányhivatalnál lapunkat arról is tájékoztatták, az összegyűjtött szemét nem számít veszélyes hulladéknak: lezárt zacskóban a kommunális hulladék közé kell dobni.
