Németh László nem fogadta el a pénzt, helyette továbbra is igazságtételt követelt – eredménytelenül. Lapunknak ugyanakkor leszögezte: mindent meg fog tenni azért, hogy a közvélemény megismerje azokat a korrupt alakokat, akik miatt a mai napig sűrű homály fedi a tragédia okait.
Ami tény: 1975. szeptember 29-én a Malév menetrend szerinti Budapest–Bejrút-járatának indulását többször is elhalasztották. Az elbeszélések szerint a késés oka az volt, hogy nem érkezett meg 53 palesztin utas, akiknek szintén jegyük volt a járatra. (A katasztrófa előtti napokban a Palesztinai Felszabadítási Szervezet /PFSZ/ vezető tisztségviselői Jasszer Arafat kivételével mindannyian Budapesten tartózkodtak hivatalos látogatáson, a szervezet budapesti irodájának megnyitóján.) A repülőgép végül este negyed 11 körül emelkedett fel a Ferihegyi repülőtér futópályájáról. Bejrúthoz közeledve azonban eltűnt a radarképernyőkről – a máig meg nem erősített hírek szerint egy izraeli vadászgép támadása miatt.
A Malév-gépen többek között két, az ENSZ-nél dolgozó finn állampolgár is tartózkodott, a tragédia okairól pedig az akkori budapesti finn nagykövet, Paul Jyrkaenkallio 1976. március 18-án levelet küldött országa külügyminiszterének. Mint azt a Magyar Nemzet korábban megírta, a nagykövet szerint a gépet azért lőtték le, hogy likvidálják az utasok egy részét. Feltételezései szerint az esemény kapcsolódott ahhoz a palesztin küldöttséghez, amely a szerencsétlenség előtti napon vett részt a PFSZ budapesti irodájának megnyitóján. A nagykövet levele szerint az MA–240-es járaton tartózkodó palesztinok Magyarországon katonai kiképzést kaptak, amelyet figyelembe véve egyértelműnek tűnhet, hogy Izraelnek igen előnytelen lett volna, ha „kiképzett palesztinok térnek vissza Libanonba, de ugyanígy a palesztin keresztényeknek is, hiszen otthon már tartott a háború” – állt a levélben.
2007 szeptemberében Szilvásy György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszter Répássy Róbert (Fidesz) azon kérdésére, miszerint „vannak-e titkosított dokumentumok a Malév 1975-ben lezuhant 240-es számú Budapest–Bejrút-járatával kapcsolatban”, a következő választ adta: „Az egykori vizsgálat a katasztrófa okait nem tudta feltárni, illetve nem talált olyan bizonyítékokat, amelyek szerint a Malév-gépet valamilyen külső, erőszakos hatás érte volna.” Hozzátette: a 2003 nyarán a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által összeállított összefoglaló jelentések elkészítése során keletkezett „két dokumentum a légi katasztrófával közvetlenül összefüggésben nem álló egyéb tartalmuk miatt jelenleg is szigorúan titkos minősítésű”.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!