A rendkívüli mértékben megnövekedett migráció miatt járványügyi kockázat van, az egészségügyi szolgáltatók 72 fertőző betegség jelentésére vannak kötelezve – tudta meg lapunk Rétvári Bence parlamenti államtitkár írásbeli válaszából. A Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselőnek írt reakció arra ad választ, hány menedékkérőnél végezték el a szükséges szűrővizsgálatokat. Rétvári szerint ha nincs különleges eljárást igénylő speciális eset, akkor az irányadó rendelet szerint a cseppfertőzés útján, illetve a vér által és a nemi úton terjedő betegségeket szűrik. Ilyen a tuberkulózis, a hastífusz, a szifilisz, az AIDS, a hepatitis B és C. Rétvári levelében az általunk is mellékelt táblázatot is közzétette, amely az elvégzett vizsgálatok számát tartalmazza az Országos Tisztifőorvosi Hivatal adatai alapján.
A táblázat érdekessége, hogy bár egyre több migráns érkezik hazánkba (a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai szerint 2014 első fél évében a regisztrált menedékkérők száma 5435 volt, 2015 első fél évében már 66 788), a vizsgálatok száma nem emelkedett ugrásszerűen, sőt mintha csökkent volna. Míg a 2014-es évben 1359 esetben végeztek szifiliszszűrést, addig az idei év első fél évében ez a szám 561 volt. A HIV-vírus tekintetében a 2014-es évben 1368 vizsgálat történt, 2015 első fél évében pedig a szifiliszhez hasonlóan 561 volt a szűrtek száma.
A BÁH tájékoztatása szerint a növekvő menedékkérelem ellenére az egészségügyi szűrővizsgálatok csökkenésének oka, hogy a kérelmezők nem működnek együtt a hatósággal, nem tartózkodnak a számukra kijelölt intézményben, így nem is vetik alá magukat a kötelező szűrővizsgálatoknak. Az adatok szerint a legtöbb pozitív eredmény a hepatitis B és a szifilisz esetében volt, a BÁH szerint azonban az érintett személyek kezelésének jelentős része meghiúsult, mivel ismeretlen helyre távoztak.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy augusztus közepi kormányinfón arról beszélt, egészségügyi beszámolót hallgatnak meg, és az alapján dönthetnek arról, kell-e jogszabályi változtatás a migránsok egészségügyi ellátásával kapcsolatban, növelik-e a Magyarországra érkező menedékkérők szűrővizsgálatainak számát. Arra is kitért, akár minden menekült szűrését is elvégzik, de ennek szükségességéről csak szakmai alapon dönthetnek. Lázár ezt akkor hozta szóba, miután kiderült, több menedékkérőnél is súlyos betegségeket mutattak ki, s a regisztrált menedékkérőknek csak a töredékét szűrik.
Kérdéseinkre, hogy történt-e előrelépés az ügyben, lesz-e szigorítás, és ha igen, milyen, illetve mit tartalmazott az egészségügyi beszámoló, a Miniszterelnökség úgy válaszolt, továbbították a kérdést az „illetékeseknek”, ám az nem derült ki, kik azok. Több alkalommal is kerestük az Emmit, de mindössze annyit reagáltak, „Lázár János miniszter úr nyilatkozatával kapcsolatban államtitkárságunk nem kíván reagálni”.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a migránsok egészségügyi szűréseivel kapcsolatban lapunkat úgy tájékoztatta, míg 2014-re vonatkozóan egész éves összesítésről beszélhetünk, addig a 2015-ös adatok csak az év első hat hónapjának adatait tükrözik, ily módon pedig csak időarányosan hasonlíthatók össze.
A számokból megállapítható, hogy az egyes fertőző betegségek előfordulási arányában nincs jelentős változás, a pozitivitási arány és az érkezők száma között nincs közvetlen összefüggés. Az elmúlt hetekben többször is tájékoztattak arról, hogy a szűréseken való részvétel aránya nem éri el a kívánatos szintet. A vizsgálatok a BÁH közreműködésével valósulnak meg, a tőlük érkezett jelzések alapján az a jellemző, hogy a szűrésre kötelezettek néhány nap alatt eltűnnek a hatóságok látóköréből, vagyis a szűréseken többségük nem vesz részt – közölte az ÁNTSZ.
