Tizedével ugrottak meg a lakásárak

A tavalyi átlagához képest a lakások ára reálértéken több mint 9 százalékkal emelkedett.

A jelenlegi lakásárak közel egyezőek a 2005 elején mértekkel, illetve 2010 végén és 2011 elején is a mostanihoz hasonló árakon lehetett lakóingatlant vásárolni. Az elmúlt negyedévekben tapasztalt árnövekedés hatására a válság előtti maximumhoz képest jelenleg már csak 10 százalékkal lehet kevesebbért otthonhoz jutni, szemben a mélypontot jellemző több mint 21 százalékos árkülönbséggel. Reálértelemben az árszint a 2000-es év végi, illetve a 2011 végi, 2012 elejivel egyezik meg – derül ki az FHB Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatainak fölhasználásával készült, csütörtökön közölt lakásárindexéből.

A tanulmányból kiderül, hogy az árnövekedés több mint egy éve folyamatos a hazai lakáspiacon, ráadásul a tavalyi év utolsó negyedévében megfigyelt, a korábbiaknál valamivel alacsonyabb növekedési ütem után az év elején fokozódott a drágulás. Az emelkedés mértéke az idei első negyedévében 4 százalékra emelkedett a 2014. júliusa és szeptembere, valamint októbere és novembere közötti 2,5–3 százalékos emelkedést követően. Az ugyanakkor igaz, hogy némileg elmaradt a felívelés kezdetén, 2014 második negyedévében megfigyelttől.

A tavalyi, átmeneti lassulás ellenére a piac továbbra is lendületben van, hiszen az idei első negyedévben a drágulás ismét megközelítette az eddigi legmagasabb értéket. A lakáspiaci felívelés kezdete óta eltelt egy évben – 2014. áprilisától 2015. márciusáig – a lakásárak nominális értelemben 14, míg reálértelemben 15 százalékkal emelkedtek.

Ha a lakásépítési engedélyek számának alakulását nézzük, azt látjuk, hogy a lakáspiac kilátásai kedvezőek: az idei első félévben több mint 5500 építési engedélyt adtak ki, ennél több legutóbb 2011 azonos időszakában látott napvilágot. Az idei első negyedévben a tavalyi év első három hónapjához képest 44 százalékkal növekedett az engedélyek száma, míg 2015 második három hónapjában 36 százalékos volt a növekedés az egy évvel korábbiakhoz képest. Az engedélyek száma azonban a jelentős növekedés ellenére továbbra is töredéke a válság előtti szinteknek.

Az átadott lakások száma csökkent az első félévben tavalyhoz képest, bár a mélypontnak számító 2013-as adatot meghaladta az elkészült otthonok száma. A lakásátadások volumene már a harmadik negyedévben csökken: 2014 utolsó, 2015 első és második három hónapjában is kevesebb lakás készült el, mint egy évvel korábban. Továbbra is azt mondhatjuk, hogy az országosan növekvő építési engedélyek száma alapján a fejlesztéseknek hamarosan be kell indulniuk.

A fejlesztéseket illetően Budapest vesztett vezető szerepéből az idei év második három hónapjában: az első negyedévben kiadott fővárosi engedélyek kimagasló számait nem sikerült megismételnie ebben az időszakban. Ekkor számuk az előző év azonos időintervallumához képest az országos átlagnál kisebb mértékben, csak 27 százalékkal növekedett. Egyelőre a lakásfejlesztések beindulására is várni kell még Budapesten. Emellett az átadott új lakások száma szintén több mint 27 százalékkal alacsonyabb volt a tavalyi év azonos időszakához képest a második három hónapban.

A lakáshitelek jól futnak jelenleg: a hazánkban e célra kihelyezett forintkölcsönök összértéke április és június között meghaladta a 80 milliárd forintot. Az előző negyedévekhez képesti jelentős növekedés elsősorban a júniusi eredményeknek köszönhető, mikor az új hitelek összege átlépte a 32,5 milliárd forintot, de a másik két hónapban is stabilan meghaladta a 20 milliárdot. A hitelkihelyezés növekedése júliusban folytatódott, sőt fokozódott.

Tavaly júliushoz képest közel 40 százalékkal emelkedett az új hitelek összege, júniushoz képest pedig szintén jelentősen, közel 10 százalékot bővült a forgalom. A lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja folyamatos csökkenést mutat: 2015. júliusában a szerződéses összeggel súlyozott átlagos évesített kamatláb 5,3 százalékos volt, míg a lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja folyósításkor 5,75 százalékon állt.

A lakáspiac országos élénkülése egy éve tart, és a továbbiakban is folytatódhat. Az ingatlanközvetítők szerint az adásvételek száma a tavalyi több mint 100 ezerrel szemben idén már elérheti a 150 ezret. A piac nem veszített a lendületből a tavalyi évhez képest, a keresletet pedig tovább növeli, hogy a magas albérleti díjak miatt többen fontolgatják a lakásvásárlást. Az idén júliustól igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény szintén támogatja a lakásszerzést.

Úgy tűnik, a lakáspiaci fordulat immár elérte az ország nagyobb részét, mert valamennyi régióban árnövekedés volt tapasztalható 2015 elején. A drágulásban az élen jár a korábban a lakáspiaci felívelésben lemaradt észak-alföldi és észak-magyarországi régió. De több mint 10 százalékkal magasabbak már az árak az eddig is éllovasnak számító közép-magyarországi és nyugat-dunántúli régióban. A legszerényebb növekedést a Közép-Dunántúl érte el, ám itt is meghaladta a drágulás mértéke az 5 százalékot.

A régiós bontással ellentétben a különböző településtípusok között még mindig akad olyan, ahol az árak csökkennek. Országos átlagban ilyenek a megyei jogú városok, ahol a lakásárak átlagosan több mint 6 százalékkal csökkentek az év elején. A tavaly még jelentős, 12 százalékos árzuhanást elszenvedő nagyközségekben viszont a legmagasabb, 18 százalékos mértékben emelkedtek az árak az év első három hónapjában.