Amióta július 23-án kihirdették a felvételi pontszámokat, és a leendő elsőévesek megtudták, hogy ősztől melyik felsőoktatási intézmény hallgatói lesznek, roham indult az albérleti helyekért. Az örömbe azonban üröm is vegyül, mert a válságot követően magára találó gazdaság az albérleti díjakat is megemelte. Balogh László, az Ingatlan.com szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy az áremelkedés több tényező együttes hatásának tulajdonítható. Egyrészt hiány mutatkozik a kínálati oldalon, mert amíg a válság előtt 35–43 ezer lakás épült évente, addig tavaly mindössze 8300. De a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban az is felhajtja az árakat, hogy egyre többen vágnak bele a turisztikai célú lakáskiadásba, így egyre kevesebb lakás jelenik meg az albérleti piacon.
A turisztikai célú lakáskiadás felfutása részben annak köszönhető, hogy hazánkban is megjelent egy újfajta rendszer, az Airbnb. A kiadó vendégágy és a hozzá járó reggeli angol kifejezésből (airbed and breakfast) kialakult mozaikszó mögött roppant egyszerű szolgáltatás áll. A közösségi megosztóoldalak valamelyikére felrakott hirdetésre jelentkezők mindössze szobát és reggelit kapnak megfelelő díj fejében. Ez általában alacsonyabb, mint a szállodai szobaár.
Becslések szerint ugyanis nyolcvan százalékban feketén adják ki a lakást ebben a rendszerben, s így megspórolják a bevétel kilencven százaléka után fizetendő 16 százalékos adót és az egymillió forint fölötti bevételt terhelő 14 százalékos egészségügyi járulékot, ráadásul még a 18 százalékos általános forgalmi adót sem fizetik ki a tulajdonosok. További előny, hogy a fővárosban például éjszakánként húszezer forintot is kifizetnek egy-egy szobáért, ami havi szinten jóval nagyobb bevételt jelent, mintha albérletként értékesítené a tulajdonos. Nem véletlen, hogy már a szállodaipar is a jogalkotóktól vár megoldást a Napi Gazdaság szerint, mert forgalmuk öt-tíz százalékát szívják el az alkalmi bérbeadók.
A Duna House vezető elemzője szerint egyre többen már kifejezetten befektetési céllal vásárolnak lakást a belvárosban. Rutai Gábor azt is kiemelte, hogy ma már a főváros belső kerületeiben az adásvételek nyolcvan százaléka ilyen célú befektetés, és vannak, akik egész emeleteket vásárolnak meg. Az adóhivatal is felfigyelt a jelenségre, s a július elsején indult ellenőrzések során az online szálláshelyhirdetéseket is ellenőrzik. Az ilyen kereskedelmi jellegű lakáskiadást ugyanis csak jegyzői engedély birtokában lehet végezni, s adószámmal kell rendelkezni akkor is, ha nem vállalkozó a tulajdonos. Az adóhivatal külön felhívta a figyelmet arra, hogy a lakáskiadás mindig adóköteles.
Az áremelkedés legerősebben Budapesten figyelhető meg. Amíg tavaly a kisebb, 40–59 négyzetméteres lakások átlagos bérleti díja 126 ezer forint volt, addig idén már 140 ezer forintot is elkérnek a lakástulajdonosok ugyanezért. A tágasabb lakások bérleti díjai is emelkedtek, noha nem ilyen mértékben. A 60–79 négyzetméter közötti lakásokat idén átlagosan havi 187 ezer forintért kínálják a kiadók, ami négy százalékkal haladja meg a tavalyi szintet. Ettől persze jelentős eltérések is vannak. Leginkább az egyetemek, főiskolák közelében, illetve a belvárosban és annak környékén jellemző a magasabb díj. Balogh László szerint az eltérés akár 50–80 százalékos is lehet.
A második legdrágább város Győr, ahol szintén százezer forint fölött alakul az átlagos bérleti díj. Érdekes módon azonban itt alacsonyabbak az árak, mint egy évvel ezelőtt. A kisebb lakásokért 106 ezer forintot kérnek havonta, a nagyobbakhoz pedig 130 ezer forintos havi díjért lehet hozzájutni.
Debrecenben felemás a helyzet: a kisebb területű lakásokért a tavalyi nyolcvankétezer forint helyett már kilencvenezer forintot kell havonta fizetni, a méretesebbek után viszont ugyanúgy száztízezer forintot, mint egy évvel ezelőtt.
Pécsett a legnagyobb a változás: a baranyai megyeszékhelyen harmadával lettek drágábbak a 40–59 négyzetméter közötti lakások egy év alatt, így a tavalyi hatvanezer forinttal szemben idén csak nyolcvanezer forintért lehet bérleményhez jutni. Áremelkedés a 60–79 négyzetméteres lakásoknál is volt, de ennek nagysága alig haladta meg a tíz százalékot: az egy évvel ezelőtti nyolcvanezerrel szemben kilencvenezer forintot kellett fizetni értük. Szegeden tavaly ugyancsak hatvanezer forintot kellett fizetni a kisebb bérleményekért, ami idén már hetvenezer forintot jelentett.
