Ukrajna ügyében várható újabb kötélhúzás Brüsszelben

Ismét puskaporos a hangulat az EU-csúcs előtt. Miközben a brüsszeli elit újabb milliárdokat akar Ukrajnába küldeni, Magyarország továbbra is kitart álláspontja mellett. A tét óriási: Brüsszel mindenáron át akarja erőltetni a hitelt Ukrajna számára, miközben a közel-keleti helyzet miatt az energiaárak újra az egekbe szökhetnek. A háborús pszichózis ismét háttérbe szorította a versenyképesség kérdését.

2026. 03. 19. 6:08
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: Hans Lucas via AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Feszült légkör várható a márciusi brüsszeli uniós csúcstalálkozón. Bár eredetileg a versenyképesség lett volna a fő téma, a vita középpontjában ismét Ukrajna finanszírozása, illetve a közel-keleti válság áll majd – írja az Origo.

Orbán Viktor továbbra sem enged a zsarolásnak Ukrajna ügyében
Orbán Viktor továbbra sem enged a zsarolásnak Ukrajna ügyében (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán)

Az Európai Tanács legfőbb célja, hogy „leküzdje” Magyarország és Szlovákia vétóját az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitellel kapcsolatban. Orbán Viktor miniszterelnök és szlovák kollégája, Robert Fico azonban nem enged a zsarolásnak. A magyar álláspont világos: addig szó sem lehet a hitelről, amíg a Barátság kőolajvezeték újra nem üzemel teljes kapacitással.

Egyes tagállamok már „kétoldalú hitelekben” gondolkodnak, hogy megkerüljék a magyar vétót, és májusig pénzeljék Kijevet.

Az EU vezetői a közel-keleti helyzetről is tárgyalnak majd. A cél az egységes európai álláspont kialakítása, ez azonban nem lesz egyszerű, mert az egyes országok reakciói igen eltérőek. Míg egyes nyugati vezetők – például Pedro Sanchez spanyol baloldali miniszterelnök – „igazolhatatlannak és veszélyesnek” nevezték a beavatkozást, addig a németek tartózkodtak amerikai szövetségeseik nyílt bírálatától, igaz, Donald Trump amerikai elnök azon kérésének sem tettek eleget, hogy vállaljanak részt az erőfeszítésekből.

Ebben az összefüggésben az Európai Tanács az ENSZ főtitkárával, Antonio Guterresszel is tárgyal majd a közel-keleti helyzetről, valamint a multilateralizmusról.

Ukrajna mellett csak kisebb figyelem jut a versenyképességre

Bár az eredeti terveknél kisebb arányban, de a versenyképességi kérdésekről is tárgyalnak az EU vezetői. 

Ezzel kapcsolatban a februári belgiumi informális csúcson bejelentett kezdeményezéseket, vagy legalább azok egy részét tervezik konkretizálni. Ezek közül kiemelkedik az úgynevezett 28. rendszer kérdése, amely a vállalatok működésének szabályait lenne hivatva harmonizálni uniós szinten, megkönnyítve ezzel a cégek terjeszkedését és növekedését.

A csúcson szóba kerül a migráció is, többek között a nemrég elfogadott, az egész EU-ra kiterjedő biztonságos országok listáját illetően. A kérdés annál aktuálisabb, hogy a közel-keleti helyzet nyomán akár ismét komoly migrációs hullámmal nézhet szembe Európa.

Orbán Viktor miniszterelnök a napokban a Die Welt hasábjain egy véleménycikkben élesen bírálta az Európai Unió vezetését az iráni konfliktus nyomán kialakuló energiaválság, a migráció, valamint az EU Ukrajna-politikája kapcsán.

Brüsszelnek nem érdemes arra játszania, hogy az európai emberek türelme végtelen – írta.

A miniszterelnök egyúttal jelezte, hogy Brüsszel éppen azon dolgozik, hogy megkerülje hazánkat az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitel kapcsán, annak ellenére, hogy a közös hitelfelvétel közös eladósodást is jelent, amely ráadásul szembemegy az eddigi német fiskális politikával. Kiemelte, hogy egy olyan állam támogatása, amely a Barátság vezeték lezárásával egzisztenciális fenyegetést jelent a magyar emberek számára, a demokratikusan megválasztott magyar kormány számára nem lehetséges.

Eddig nem volt része az európai kultúrának, hogy olyan országot támogassanak, amelynek államfője egy NATO- és EU-tagállam demokratikusan megválasztott miniszterelnökét és családját fenyegeti meg

– tette hozzá.

A miniszterelnök szerint egyértelmű, hogy Brüsszelnek és Ukrajnának közös érdeke, hogy a szuverén külpolitikát folytató jelenlegi magyar kormány helyére olyan kerüljön, amely teljesíti Kijev és Brüsszel követeléseit.

Az én feladatom, hogy ezt megakadályozzam, és pontosan ezt fogom a magyar választókkal együtt megtenni

– írta Orbán Viktor.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: Hans Lucas via AFP)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.