„A Szegedi Ítélőtábla is bekapcsolódik a migrációs ügyek elbírálásába” – közölte a Szegedi Ítélőtábla hétfő reggeli közleményében. Ennek keretében négyfős büntetőtanácsot és az ehhez kapcsolódó személyzetet helyeznek át a Szegedi Törvényszékre. Hozzátették: „Az ítélkező tevékenység feltételeinek kialakítása folyamatban van.”
Az ügyben kerestük az OBH-t is, válaszuk egyelőre nem érkezett meg.
Mit kaphat egy határsértő? – tettük fel a kérdést Sándor Zsuzsának, aki az MNO-nak elmondta: az ítéletek a büntető törvénykönyv módosítása szerint és az adott cselekmény minősítése szerint három hónaptól akár húsz évig is terjedhetnek. Hozzátette: a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén kötelezően ki kell utasítani az elkövetőt az országból. „Az öt évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása viszont próbaidőre felfüggeszthető. A próbaidő tartama kettőtől tíz évig terjedhet, de nem lehet rövidebb, mint a kiutasítás tartama. A kiutasítás lehet határozatlan idejű (végleges) vagy határozott idejű. Ez utóbbi esetben a kiszabott szabadságvesztés kétszerese kell legyen, de minimum két év” – mondta portálunknak a szakértő.
A határsértéssel kapcsolatos szabályozásokban az Index bukkant rá néhány meglepő részletre. A 18 év alatti bűnelkövetőket különleges bánásmód illeti meg a magyar igazságszolgáltatásban, ám a jogalkotók ezt ezekben az ügyekben figyelmen kívül hagyják. A módosításoknak pont az volt a célja, hogy felgyorsítsák az ítélethozatalt, ezt pedig nem segíti elő, ha külön tanulmányokat és vizsgálatokat kell végezni a fiatalkorú bűnelkövetők esetében.
Sőt, a vádiratot és az ítéletet sem kell lefordítani a migránsok számára, holott erre több (részben uniós) jogszabály is kötelezné az igazságszolgáltatást. Ezzel egyrészt időt, másrészt rengeteg pénzt is spórol az állam – írja a portál, amely hozzáteszi: forrásaiktól úgy értesültek, hogy „a bírák között az terjed, hogy konténereket visznek a déli határra, és azokban fog folyni az ítélkezés a határzársértési ügyekben”.
