Válsághelyzet: EU-jogellenes törvények, leterhelt bíróságok

Kedden életbe lépnek a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel kapcsolatos szabályozások. Van baj.

„A korábbi tervekkel szemben nem a tranzitzónákban fognak a bírók ítélkezni a menedékkérelmekről, hanem a Szegedi Törvényszéken. Várhatóan napi 50 ügyet tudnak majd elbírálni” – tudta meg múlt héten az Origo. Ezzel kapcsolatban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is kapott kérdést a csütörtöki Kormányinfón. A miniszter elmondása szerint az Igazságügyi Minisztérium napi több száz üggyel számol. Ráadásul az illegális határátlépés szeptember 15-től bűncselekménynek számít Magyarországon, így az emiatt indult ügyekben is el kell járjon az igazságszolgáltatás – első körben a Szegedi Járásbíróság, de másodfokon itt is a Szegedi Törvényszék az illetékes. A törvénymódosítások szerint egyébként a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő büntetőeljárásokat minden más ügy elé kell helyezni a hatóságoknak.

Gondoljunk bele: ha egyetlen titkár végezné a feladatokat Szegeden, napi ötven menedékkérelemmel számolva egyetlen ügyre mindössze kilenc és fél perc figyelmet tudna szentelni. Sándor Zsuzsa jogász szerint ez a napi ötven ügyelbírálással rendelkező kapacitás biztosan nem elegendő. „Ez ugyanis azt jelentené, hogy a menedékkérőknek napokig/hetekig kellene az úgynevezett tranzitzónában maradniuk. Ebből egész biztosan botrány lenne” – közölte az MNO-val a szakértő.

A minisztérium és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) is érzi, hogy baj van. „Már most, amire készülünk, az plusz forrásokat igényel, hiszen a rendes ügymeneten túl fognak érkezni a Szegedi Törvényszékre a menedékes kérelmek és esetleg a büntetőügyek is” – mondta múlt kedden Handó Tünde, az OBH elnöke. Arról, hogy pontosan mire készül az OBH, a Magyar Idők számolt be: „Az eljárásokban hatvan büntetőbíró, harminc polgári és harminc közigazgatási bíró kaphat szerepet, de felvetődött az is, hogy munkába kell állítani kilencven titkárt, több mint 200 hivatali ügyintézőt és legalább tíz informatikust.” A lap úgy tudja, hogy az ügyvédi kar is készül: kibővítik azok névsorát, akik kirendelt ügyvédként védhetik a menedékkérők jogait. A kirendelés mind a bírók, mind az ügyvédek esetében pluszköltséggel jár egyébként.

„A Szegedi Ítélőtábla is bekapcsolódik a migrációs ügyek elbírálásába” – közölte a Szegedi Ítélőtábla hétfő reggeli közleményében. Ennek keretében négyfős büntetőtanácsot és az ehhez kapcsolódó személyzetet helyeznek át a Szegedi Törvényszékre. Hozzátették: „Az ítélkező tevékenység feltételeinek kialakítása folyamatban van.”

Az ügyben kerestük az OBH-t is, válaszuk egyelőre nem érkezett meg.

Mit kaphat egy határsértő? – tettük fel a kérdést Sándor Zsuzsának, aki az MNO-nak elmondta: az ítéletek a büntető törvénykönyv módosítása szerint és az adott cselekmény minősítése szerint három hónaptól akár húsz évig is terjedhetnek. Hozzátette: a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén kötelezően ki kell utasítani az elkövetőt az országból. „Az öt évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása viszont próbaidőre felfüggeszthető. A próbaidő tartama kettőtől tíz évig terjedhet, de nem lehet rövidebb, mint a kiutasítás tartama. A kiutasítás lehet határozatlan idejű (végleges) vagy határozott idejű. Ez utóbbi esetben a kiszabott szabadságvesztés kétszerese kell legyen, de minimum két év” – mondta portálunknak a szakértő.

A határsértéssel kapcsolatos szabályozásokban az Index bukkant rá néhány meglepő részletre. A 18 év alatti bűnelkövetőket különleges bánásmód illeti meg a magyar igazságszolgáltatásban, ám a jogalkotók ezt ezekben az ügyekben figyelmen kívül hagyják. A módosításoknak pont az volt a célja, hogy felgyorsítsák az ítélethozatalt, ezt pedig nem segíti elő, ha külön tanulmányokat és vizsgálatokat kell végezni a fiatalkorú bűnelkövetők esetében.

Sőt, a vádiratot és az ítéletet sem kell lefordítani a migránsok számára, holott erre több (részben uniós) jogszabály is kötelezné az igazságszolgáltatást. Ezzel egyrészt időt, másrészt rengeteg pénzt is spórol az állam – írja a portál, amely hozzáteszi: forrásaiktól úgy értesültek, hogy „a bírák között az terjed, hogy konténereket visznek a déli határra, és azokban fog folyni az ítélkezés a határzársértési ügyekben”.