A cég az MTI-hez eljuttatott közleményében idézi a Moses & Rooth ügyvédi iroda és a Blumenthal kutatócég 2015-ös felmérését, amely az Egyesült Államokban készült, de a benne felvázolt trendek álláspontjuk szerint jellemzik a magyar piacot is.
A felmérésben 1500 olyan emberrel készítettek interjút, aki a közelmúltban bízott meg ügyvédet. A válaszok alapján a lakosság döntő része ismerősök ajánlása alapján keres ügyvédet, ám ez alól kivétel a 18–24 éves korosztály – az úgynevezett Y és Z generáció –, valamint az átlagon felül keresők köre, akik jellemezően inkább a neten tájékozódnak, ha jogi problémájuk akad.
Egy másik, a LexisNexis által 2013-ban készített felmérés azt állapította meg, hogy az emberek 76 százaléka használ netes keresést az ügyvédválasztás folyamán. Ez nem zárja ki, hogy a barátok-ismerősök tanácsa meghatározó a folyamatban, mivel a világháló mellett 73 százalékuk igénybe vette az ajánlásukat is – ismerteti a Pro/Lawyer Consulting.
A felmérés alapján a válaszadók először is az interneten tájékozódnak jogi problémájukról, így döntenek arról, hogy egyáltalán érdemes-e ügyvédhez fordulniuk. A második lépésben az ügyvédkeresés során a neten a keresőmotorok után az ügyvédi listákra, az ügyvédportálokra, jogi blogokra, közösségimédia-oldalakra és az ügyvédek saját honlapjára fókuszálnak. Miután úgy érzik, hogy ajánlás vagy netes keresés alapján megtalálták a megfelelő ügyvédet, következik a validálás folyamata. A felmérés alapján a leendő ügyfelek 53 százaléka sajtónyilatkozatok, cikkek, bármilyen neten fellelhető információ alapján vizsgálja az ügyvéd szakmai hozzáértését, és csak ez után következik a kiválasztás. A Pro/Lawyer Consulting tapasztalatai szerint ugyanezek a tendenciák figyelhetők meg Magyarországon is.
