Hullámtörőkkel javallott kezelni a menekültáradatot

Egyebek között ilyen javaslat is elhangzott a közszolgálati egyetemen, ahol a rendőrség és a Vöröskereszt feladatairól is szó volt.

Nehézségnek nevezte, hogy Magyarországnak egyszerre kell ellenőriznie a schengeni kritériumokat (mint a beutazáshoz szükséges engedély, a humanitárius védelemre szorulás megállapítása és biztosítása), és ellenőriznie a belső határok szabta rendszert, mely csapdahelyzetet teremt. „Mivel a migránsok tranzitországnak használják Magyarországot, nem tudjuk a menekültügyi eljárást lefolytatni. Ameddig tudtuk, nagyon erősen tartottuk magunkat ahhoz, hogy mindenkit regisztráljunk, ám sokuknál lehetetlen volt megállapítani, honnan érkeztek úti okmányok nélkül. Aztán eljutottunk oda, hogy már el se mentek a gyűjtőpontra, hanem maguknak jelöltek ki gyülekezési helyeket, ami lehetetlenné tette a segélyezést, ellátást.” Arra, hogy a menekültek miért nem maradnak nálunk, szerinte majd csak később kaphatunk választ: „az első konkrét vizsgálatokra Németországban lesz lehetőség, melyek kideríthetik, miért nem akarnak itt vagy Ausztriában maradni.”

Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója beszámolt arról, hogy a szervezetet 2014 végén kereste meg először az ORFK, mert bizonyos eljárások körülményei során nehézséget jelentett értelmezni a rendőrök feladatát, különösen gyermekek és családok esetében, ezért az előállítás hivatalos rendőri protokolljának összeállításába felkérés alapján kapott szerepet a szervezet. A felkérések 2015-ben sűrűsödtek, a napi nyolcórás ügyeletet felváltotta a huszonnégy órás szolgálat, mely során már különböző megyei szervezetek önkéntesei hétnapos váltásokban, naponta négy műszakban, hat órában dolgoztak.

„Jelenleg Röszkén, Beremenden, Barcson, Letenyén, Zákányban, Szentgotthárdon és Hegyeshalmon képviseltetjük magunkat, éves áttekintésben önkénteseink száma 1460 fő, melyből például Röszkén 160-an voltak, a helyi közösségekből bevonhatók száma pedig 300-400. Ha a szolgáltatásainkat igénybe vevőket összeszámolom, 40-50 ezer fő jön ki. Részt vettünk többek között az információnyújtásban, a családegyesítésben, élelmiszert és folyadékot oszthatunk, pszichoszociális feladatokat végeztünk. Ezek Röszkén például kiegészülnek elsősegélyezéssel.”

Dr. Tálas Péter, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának dékánja drámainak nevezte azt, ahogy az európai és hazai sajtó, valamint a politikai közbeszéd tárgyalja a migránsügyet. „Az első és legfontosabb dolog ezért tisztázni a fogalmakat. A menekült oltalomra jogosult, a bevándorló esetében azonban erről nem beszélhetünk. E kettő keverése a dráma, mert azt hitetjük el a közönséggel, hogy mindenki menekült, és itt fognak maradni. Nem fognak, csak ha mi akarjuk, vagy ha nem teszünk meg mindent, hogy visszakerüljön oda, ahonnan jött.” Hiányként értékelte, hogy nincs rendszer, összefogás, közös stratégia, amit jól mutat, hogy „az 500 milliós Európát egy 750-800 ezres migránshullám gyakorlatilag taccsra tesz”, és természetesnek nevezte, hogy az egyes államok „egyéni megoldásokkal próbáltak tüzet oltani”.

Tálas hangsúlyozta: nem népvándorlásról, hanem menekülthullámról van szó, melyet hullámtörőkkel javallott kezelni. „Olyan üzenetet kell közvetítenünk feléjük, hogy például a szír polgárháború fél évtizeden belül befejeződik, és esélyük lesz visszatérni. Emellett kezdeményeznünk kellene a környező országok megtartóképességének növelését, a tranzitországok együttműködésre való kényszerítését, a határok őrizetének megerősítését, nem szabad beengedni a menekülteket a schengeni rendszerbe, csak az oltalmi övezetbe, de ha már beengedtük őket, végig kell gondolni az integrációs nehézségeket, és ennek fényében kell lépni.”

Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának dékánja a Magyar Honvédség történetét elevenítette fel, majd elmondta: a menekültek számára a fiziológiai szükségletek kielégítését és a létbiztonságot tudják nyújtani. Feladatuknak nevezte az ország szuverenitásának megőrzése mellett a nemzetközi kötelességek ellátását, összehangolva a gyakorlatban más szerveződésekkel, mint például a Vöröskereszt. A honvédség jelenlegi állapotáról az ezredes nem kívánt nyilatkozni információhiányra hivatkozva.