A tegnap közölt Élő jelentés a magyarországi droghelyzetről szerint az elmúlt öt évben a megelőzés, a kezelés és az ártalomcsökkentés területén egyaránt visszalépés figyelhető meg. A prevenciós és ártalomcsökkentéssel foglalkozó szervezetek munkatársai kifogásolták például, hogy a nemzeti drogstratégiához 2013-ban beígért cselekvési tervvel máig adós a kormány, valamint azt is, hogy nőtt az intravénás szerhasználattal összefüggő HIV/AIDS és hepatitismegbetegedések száma. Utóbbit tulajdonképpen a tűcsereprogramokat ért támadások, a megbélyegzés és a józsef- és lipótvárosi „ambulanciák” bezárásának számlájára írták. (A tűcsereprogram célja, hogy lehetőség szerint megakadályozza a használt tűk forgalmát, ezáltal elejét vegye a járványok kitörésének.)
A felmérés résztvevőinek többsége úgy látta: az iskolák jelentős részében nincs megfelelő prevenciós program. Igaz ugyan, hogy osztályfőnöki órán vagy különböző rendezvényeken időről időre előkerül a téma, beszélnek a kábítószerekről, esetleg még a helyi rendőrkapitányság valamelyik munkatársát is meghallgatják, de az átgondolt, tervszerűen végigvitt kampányok hiányoznak. Ugyancsak aggasztónak találták, hogy megfelelő támogatottság, szervezeti és anyagi háttér hiányában a szakemberek csak esetlegesen jutnak el a veszélyeztetett kábítószer-használókhoz. E tekintetben érdekes az a megállapítás, amely szerint az elítélt bűnelkövetők viszonylag könnyen hozzáférnek a szakellátáshoz, de szabadulásukkor sem HIV-, sem pedig hepatitistesztet nem végeznek rajtuk. Tehát a börtönből – ahol nemcsak a drogfogyasztás, hanem például a tetoválások is fokozzák a fertőzésveszélyt – észrevétlenül kerülhetnek ki a társadalomba tünetmentességük ellenére is beteg emberek.
A jelentés bemutatóján kitértek a dizájnerdrogok jelentette növekvő kockázatra is. A szakemberek hangsúlyozták: az élet bebizonyította, hogy ezt a problémát sem lehet kizárólag büntetőjogi eszközökkel kezelni. Az új pszichoaktív szerek jelenléte a kormány intézkedései ellenére folyamatos – sőt, a lefoglalási adatok szerint egyre nagyobb teret hódítanak maguknak.
A jelentés szubjektív megállapításokat tartalmaz: a válaszok mindig a megkérdezettek személyes véleményét tükrözik. A kutatás módszertanát a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja ajánlásainak figyelembevételével határozták meg. Az elkészült dolgozat összesen 92 szakember véleményét tartalmazza.
