Az afgán férfi szeptember 17-én későn este a mások által már korábban megrongált határzáron keresztül lépett magyar területre. Az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság ezért határzár tiltott átlépésének bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és két évre kiutasította Magyarország területéről.
A bíróság döntése ellen a vádlott – aki időközben Ausztriába távozott – és védője a büntethetőséget kizáró ok miatt a büntetőeljárás megszüntetése, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, illetve a büntetés helyett megrovás elrendelése érdekében jelentett be fellebbezést.
Kovács Tamás Lajos ügyvéd a másodfokú tárgyaláson kifejtette, az ügyben sérült a terhelt tisztességes eljáráshoz való joga, mert lényegében rá hárult annak kötelezettsége, hogy bizonyítsa, hogy a kormányrendelettel ellentétben Szerbia nem minősül biztonságos harmadik országnak. A védő szerint az afgán férfinak az elsőfokú ítélet megszületéséig pedig arra sem volt lehetősége, hogy szabályszerű menedékkérelmet nyújtson be.
A törvényszék alaptalannak ítélte a védői fellebbezéseket. Szabó András tanácsvezető bíró az elsőfokú ítéletet helybenhagyó határozat indoklása során hangsúlyozta, a Szegedi Járásbíróság az eljárásjogi szabályoknak mindenben megfelelő döntése nem azon alapult, hogy Szerbia biztonságos harmadik ország-e, hanem azon, hogy a vádlottnak volt valós szándéka menekültstátuszt kérnie Magyarországon. Ezt támasztja alá, hogy a zöldhatár átlépése előtt saját vallomása szerint két-három napot a szerb oldalon várakozott a kedvező lehetőségre várva. Az elsőfokú ítéletet követően pedig önkényesen elhagyta a számára kijelölt szállást, és nem várta meg menekülteljárásának befejeződését.
Kovács Tamás Lajos ügyvéd a tárgyalást követően újságírókkal közölte, megfontolják, hogy az ügyben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.
