Így a 2014. július 15-i Andrássy úti katasztrófa pontos körülményei a nyilvánosság számára máig ismeretlenek, az ügynek változatlanul egy gyanúsítottja van, aki – mint arról korábban beszámoltunk – a tetőn dolgozó egyik munkás. A nyomozók eddig eredménytelenül vizsgálták a műemlék épület leégett tetőterének és harmadik emeletének egykori privatizációját is. A házba, amelynek teljes helyreállítása legalább 2,5 milliárd forintba kerül, egyébként még mindig nem költözhetnek vissza a lakók. Ezt eredetileg nyár végére tervezték, de az engedélyezési folyamat elhúzódik. Az itt élők lakhatását ezután ha nem is száz százalékban, de továbbra is támogatja Terézváros önkormányzata.
Még hosszabb ideje, csaknem ötven hónapja húzódik a nyomozás a Fővárosi Vízművek 1997-es privatizációja ügyében, amelynél a nyomozó hatóságok szintén határidő-hosszabbítást kezdeményeztek.
Míg a vízműveket a főváros 2012-ben 15 milliárd forintért visszavásárolta, a 18 éve szintén külföldi kézre juttatott Fővárosi Csatornázási Művek esetében a büntetőeljárás – bizonyítottság hiányában – jogerősen lezárult. Az indokolás szerint „a beszerzett bizonyítékok alapján sem a vagyoni hátrány, sem az ehhez kapcsolódó szándékosság nem volt kétséget kizáróan megállapítható”. A nyomozó hatóság megszüntető határozata ellen benyújtott panaszt a Fővárosi Főügyészség elutasította.
A feljelentéseket az öt éve megválasztott Fidesz–KDNP-s városvezetés tette 2011-ben. A Demszky-korszakban a két céget együtt csaknem 34 milliárd forintért adták külföldi kézbe. A többségi tulajdon Budapestnél maradt, a francia és német cégek azonban megszerezték az irányítás jogát, és másfél évtized alatt együttesen 60 milliárd körüli összeget vihettek ki az országból.
