– Egyetértek a nulla toleranciával, azaz véleményem szerint is szükség lenne a jelenlegi szabályozás szigorítására, hogy egyetlen fillér közpénzhez se juthassanak hozzá offshore cégek – mondta lapunknak Bogár László közgazdász. – Részleteiben nem ismerem ugyan a Schiffer András által benyújtott törvényjavaslatot, ezért annak hatékonyságáról nem tudok nyilatkozni, arra azonban felhívnám a figyelmet: a szabályozásnak körültekintőnek kell lennie, hogy azt ne tudják kijátszani az adóelkerülők. – Szigorú szabályozás esetén akár az is előfordulhat, hogy az adót elkerülni akaró vállalkozások más csatornákat keresnek az érvényesüléshez – tette hozzá. Az elképzelhető csatornákról ugyan részleteket nem mondott a közgazdász, arról azonban beszélt, hogy ezek a cégek kellőképpen rafináltak ahhoz, hogy új utakat keressenek. Akár az is előfordulhat, hogy épp a korrupciós nyomást növeli, ha teljesen kizárják az offshore cégeket a közpénzek felhasználásából. Jól mutatja a probléma nagyságát, hogy egyes becslések szerint csak hazánkból 242 milliárd dollárt vittek már ki adózatlanul az ügyeskedő vállalkozások.
Csath Magdolna közgazdász szintén elégtelennek tartja az állami pénzek felhasználásának szabályozásáról szóló törvényeket. Szerinte az, hogy bármely csatornán keresztül offshore céghez kerül közpénz, egyetlen államnak sem érdeke. Ezért úgy véli, sántít az az érvelés, amely szerint külföldi érdekeket sértene a szigorú magyar szabályozás. Jól mutatja a LuxLeaks-ügy, hogy éppen az amerikai állam járt pórul azzal, amikor amerikai bázisú nemzetközi cégek Luxemburgon keresztül kerülték el, illetve minimalizálták az adófizetést. Vagyis a multik érdekeit sértené az új szabályok fölállítása. De Csath Magdolna szerint nemcsak amerikai és egyéb külföldi, hanem magyar offshore cégeket is érintene a szigorítás.
– Nem csupán az a baj az offshore vállalkozásokkal, hogy adó nélkül visznek ki az országból pénzt, hanem az is, hogy az elégtelen szabályozásnak tulajdoníthatóan csökken az ország versenyképessége – fejtegette a közgazdász. – Ha ugyanis ezek a cégek nem adóznak, akkor nemcsak nagyobb összeget visznek ki az országból, de meg is fojtják a becsületes adófizető vállalatokat azzal, hogy amúgy is nagy erőfölényüket tovább növelik a hazai, különösen a kisebb cégek kárára. Az államnak pedig komoly hátrányt jelent, hogy az elmaradt adó miatt nem tud eleget fordítani az egészségügyre, oktatásra, innovációra. Vagyis a jogosulatlan versenyelőny léte tökéletesen szembemegy a tisztességes piacgazdasággal, ráadásul etikátlan is – tette hozzá Csath Magdolna. – Bár sokan úgy gondolják, hogy ez utóbbi nem üzleti szempont, a gyakorlat az ellenkezőjét bizonyítja. Érdekes módon éppen azok az országok állnak a versenyképességi listák élén, amelyek az üzleti etika terén is az élbolyban vannak. Komoly gond, hogy hazánk mindkét listának a végén szerepel. Az offshore cégekre vonatkozó szigorú szabályozás jó lenne a becsületesen adózó vállalkozásoknak, különösen a kisebbeknek: esély nyílhatna lemaradásuk csökkentésére, javulhatna versenyképességük, és a nagyobb adóbevétellel jól járna az állam is.
Az offshore cégek szóba kerültek a kormányinfón is, ahol felvetődött: nem akarja-e a kabinet alaposabban megvizsgálni a letelepedési kötvényeket közvetítő cégek hátterét, mivel azok akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthetnek. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter minderre úgy válaszolt, nem gondolja, hogy elítélendő, ha a kormány innovatív módszereket próbál bevonni az ország finanszírozásába és befektetők behívására. A miniszter szerint az eljárás a hazai és uniós jogszabályokkal is összhangban van.
