Amíg a Föld népességében az idős emberek aránya 10 százalék körüli, addig az Európai Unió tagállamaiban ez az arány már 2002-ben meghaladta a 20 százalékot, és számuk folyamatosan növekszik. A népesség-előreszámítások szerint 2050-ben a 60 évnél idősebbek az európai népesség 30-40 százalékát teszik majd ki. A KSH idősek helyzetét bemutató kiadványa szerint már az 1990-es évek elején magasabb volt a 60 évnél idősebbek száma, mint a 0–14 éveseké. Jelenleg nemcsak a 60, de a 65 évnél idősebbek száma is meghaladja a 14 évnél fiatalabbakét, és a 2020-as években már a jóval népesebb, 19 évnél fiatalabb korosztály létszámát is felül fogja múlni.
Az elemzés rámutat: a demográfiai átalakulással párhuzamosan a munkaerő-piaci szektor is jelentős változások előtt áll, hiszen a társadalom öregedésével a munkaerő-piaci struktúrának is alkalmazkodnia kell az egyre öregedő és csökkenő létszámú munkaerő-állományhoz. Magyarországon az idősödő nemzedékek foglalkoztatási aránya európai összehasonlításban különösen alacsony. A munkaerő-felmérés adatai szerint, míg az Európai Unióban az 55–64 éves férfiak átlagosan 60 százaléka volt foglalkoztatott státusú, addig hazánkban csupán alig 50 százalék. Az 55–64 éves nők foglalkoztatási rátája is 10 százalékponttal elmarad az uniós 45 százaléktól.
Bizakodásra ad okot, hogy a nyugdíj mellett munkát vállalni szándékozók aránya Magyarországon igen jelentős. A megkérdezettek fele tervezi azt, hogy valamilyen formában nyugdíjas korában is munkát vállal. A visszatérni szándékozók egy része meg is valósítja ezt az elképzelését.
A nyugdíj mellett kötetlen munkaidőben dolgozni szándékozó férfiak 40, míg a nők 36 százalékának (ez az összes megkérdezett 22,9, illetve 18,9 százaléka) sikerül újra bekapcsolódnia a munkaerőpiacra. Annak ellenére, hogy hazánkban az 55–64 éves korosztály foglalkoztatási rátája messze elmarad az uniós átlagtól, a háztartás-statisztikai adatok szerint az idősek jövedelmi helyzete a fiatalabbakhoz, főleg a gyermeket nevelő családokhoz képest nem tekinthető kedvezőtlennek. A legszegényebb jövedelmi ötödben a 60 évnél idősebbek aránya csupán 11 százalék, míg a leggazdagabb jövedelmi ötödökben 25 százalék feletti.
Ehhez képest a legalsó jövedelmi tizedhez – vagyis a legszegényebb egymillió emberhez – tartozik a hat éven aluli gyermekek negyede, és az alsó öt tizedhez a korosztály 73 százaléka, míg a társadalom leggazdagabb tizedéhez csak a kisgyermekek 3,3 százaléka sorolható. A nyugdíjas státus tehát nem feltétlenül jelent szegénységi kockázatot, mivel a nyugdíj biztos, állandó jövedelemnek számít. A KSH ugyanakkor leszögezi azt is, a nyugdíjba vonulásig felhalmozott javak szintén jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen a nyugdíjas életszakasz minősége. A 65 éven felülieknek egyébként 35 százaléka engedheti meg magának, hogy évente legalább egyszer nyaralni menjen. Kifejezetten egészségmegőrzés céljából mintegy egytizedük utazik.
Az elemzés szerint a jelenlegi idősödő generáció mindent megtesz azért, hogy támogassa a már felnőtté vált gyermekei családját. Mind anyagilag, mind munkájukkal, de akár életük átszervezésével is igyekeznek segíteni őket. A nők és a férfiak 86 százaléka tervezi, hogy nyugdíjas éveiben jelentős szerepet vállal majd az unokák gondozásában, felügyeletében, ami egy olyan családmodellben, ahol az apa és az anya is teljes munkaidőben dolgozik, szinte megkerülhetetlen.
A generációk közötti szolidaritás legfőbb indikátora az önkéntes munkavégzés vállalása. A 60 évnél idősebbek több mint harmada végez önkéntes munkát, túlnyomó többségük családon belül segít, de a barátok és az ismerősök is jelentős mértékben részesülnek (20-20 százalék) segítségből. A kutatási eredmények szerint a 60 évnél idősebbeknek közel fele úgy érzi, hogy az emberek törődnek azzal, mi történik a másik emberrel, és kétharmaduk bízik a jövőben. A generációs különbségek áthidalásához és kedvező társadalmi viszonyok kialakulásához jelentős mértékben hozzájárulhat, ha a mostani fiatal és középgeneráció tagjai bíznak abban, hogy majd idős emberként is szükség lesz rájuk – írja a KSH.
A nyugdíjasok száma Magyarországon tavaly 2,801 millió fő volt, ők adják a teljes lakosság 30 százalékát. A hazánkban élő 60 év felettiek tizede küzd valamilyen fogyatékossággal, négytizedének krónikus betegsége van. Magasvérnyomás-betegségben szenved a 65 évnél idősebbek 70-80 százaléka. A korosztálynak minden harmadik képviselője ischaemiás szívbetegséggel küzd, és hasonló a csigolya- és porckorongbetegek aránya is.
