Az MSZP-s Harangozó Gábor arról beszélt, hogy az állami földvagyon eladása a nemzeti függetlenség kiárusítása. Szerinte a kormányt semmi sem kötelezi a földeladásra, ráadásul egy jó bérleti rendszer érdemben segítheti, hogy vidéken minél több embernek legyen megélhetése.
Orbán Viktor reagálásában közölte: az összes állami föld mintegy húsz százalékát értékesítik. Megjegyezte, hogy ő egyébként kevesli ezt. Az állami földeket 300 hektáros felső birtokhatárral, húszéves elidegenítési és terhelési tilalommal, valamint állami visszavásárlási jog bejegyzésével adják el – tájékoztatott. „Megértem, hogy ön továbbra is téeszekben és állami gazdaságokban gondolkodik [ ], mi azonban úgy gondoljuk, hogy a gazdáknak kell odaadni a földet, az állam ne folytasson államilag irányított mezőgazdasági tevékenységet, bízza azokra, akik ehhez értenek” – mondta a kormányfő a szocialista politikusnak.
A szintén MSZP-s Legény Zsolt ugyancsak az állami földek eladásáról beszélt, jelezve, hogy parlamenti eseti bizottság felállítását javasolják, szándékaik szerint e testület az Országgyűlés ellenőrző funkcióját látná el. Erre a miniszterelnök azt felelte: ezt a munkát a mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságában el lehet végezni. Úgy fogalmazott: „megértjük, ha önök a mezőgazdasági termőföld állami tulajdonban tartását pártfogolják, hiszen önök vették el a magántulajdonosoktól”. Ezzel szemben a kormány a gazdáknak akarja adni a földet, amivel egy százéves kisgazdaprogramot hajt végre – mondta.
Viszonválaszában Legény Zsolt megjegyezte, ő 1978-ban született, így „én nem nagyon tudtam volna elvenni semmit”.
Agrártémában kérdezett az LMP-s Sallai R. Benedek is, aki az öt embernél kevesebbet foglalkoztató kisgazdaságok nagyszámú megszűnésére hívta fel a figyelmet.
Orbán Viktor válaszában azt közölte: a kormány agrárpolitikája szerint a földtulajdon arányának 80:20-nak kell lennie a kis- és középbirtokosok, illetve a nagybirtokosok között.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke azonnali kérdésében arról beszélt, hogy a Fidesz folyamatosan lesöpri a korrupció felszámolására tett javaslataikat. „Miért szabotálja a Fidesz a korrupció felszámolását?” – kérdezte.
A kormányfő erre úgy reagált: „a korrupciós bűncselekményeket elítéljük, nem fogadjuk el, és üldözni is fogjuk”.
Viszonválaszában Vona Gábor azt kérdezte Orbán Viktortól, hogy tűzbe tenné-e a kezét Andy Vajnáért, Mészáros Lőrincért és Habony Árpádért.
Erre a miniszterelnök azt mondta: mielőtt a Jobbik bármit is kérdez, először inkább azt kellene tisztáznia, hogy honnan származott az a pénz, amellyel Kovács Béla, a párt európai parlamenti képviselője – akinek a múlt héten függesztette fel a mentelmi jogát az EP – támogatta a Jobbikot. Az is tisztázandó, hogy mit kellett tennie a Jobbiknak e pénzért cserébe, és volt-e ennek köze a kémkedés gyanújához – tette hozzá. „Azt már megszoktuk itt, a Házban, hogy minden párt képviselői úgy olvasnak be egymásnak, ahogy bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű. De hogy egy elefánt tegye szóvá mások ormányát, abban mégiscsak van valami elképesztő” – fogalmazott a kormányfő.
Az ugyancsak jobbikos Magyar Zoltán Mészáros Lőrincről, Felcsút fidesz–KDNP-s polgármesteréről kérdezte Orbán Viktort. Az ellenzéki politikus szerint „az újdonsült Csák Máté [ ] csak az állami földekből 800 hektárt vitt el a helyben élő családi gazdálkodók elől”.
A miniszterelnök reagálásában közölte: a felcsúti polgármester 700 embernek ad munkát, ezért örülnek a sikerének. Magyar Zoltánnak azt javasolta, ha bármilyen visszaéléses ügyről tudomása van, tegye meg a szükséges jogi lépéseket.
Mióta lettek a jobbikosok „a nagybirtokosok szószólói”? – kérdezte Orbán Viktor, és azt mondta a nemzeti radikális politikusnak: „önöknek van egy újdonsült nagybirtokos támogatójuk, úgy látom, meglehetősen befolyásos. Úgyhogy én csak annyit kérdeznék öntől: hogy ízlik a zsoldoskoszt?”
