Parlamenti vitanap lehet a kvótákról

Parlamenti vitanapot tarthatnak az Európai Unió migránsok elosztását szabályozó kvótarendszeréről.

Közlése szerint a migráció kérdésében nemigen találtak vitás pontot, és egyetértettek abban is, hogy „határozott, kemény katonai megoldásra” van szükség a népvándorlást kiváltó háborúk felszámolásához. Megjegyezte: Dánia is részt vesz ezekben a műveletekben, ahogy Magyarország is jelen van az iraki hadszíntéren.

A fideszes politikus célként említette, hogy a problémák jelentős részét a közel-keleti térségben sikerüljön kezelni, ezért kiemelt támogatásban kell részesíteni az ottani menekülttáborokat, különösen Törökországban.

Megnyitották az összes határátkelőt Horvátország és Szerbia között szerdán, így helyreállhat a személy- és teherforgalom, egyik átkelőhelynél sem kell hosszabb várakozásra számítani – közölte a szerbiai autós szövetség.

A legtöbbet a teherautóknak kell várakozniuk, a Belgrádot Zágrábbal összekötő E70-es autópályán fekvő Batrovci-Bajakovo átkelőnél akár öt órát is. A személyautó-forgalom a szerb–horvát és a szerb–magyar határon is zavartalan, a magyar határszakaszon a kamionosoknak sem kell 30 percnél tovább várakozniuk.

Három hét leállás után csütörtöktől részlegesen újra járnak a helyi vonatok Salzburg és Bajorország között is. A Meridian már szerdán indít vonatokat Freilassingon át Salzburgba, azonban ezen a napon Ausztriából Németországba még csak utasok nélküli szerelvények haladnak. A tervek szerint csütörtöktől már az ÖBB egyes járatai is közlekedni fognak.

Magyarország kezdeményezni fogja, hogy az Európai Unió (EU) nyújtson azonnali 300 millió dolláros (83 milliárd forintos) támogatást az iraki Kurdisztánnak a menekültek ellátására, mert ennek hiányában az ott menedéket kereső kétmillió ember hamarosan megindul Európa irányába – közölte Szijjártó Péter az MTI-nek Erbílből telefonon adott nyilatkozatában.

A külgazdasági és külügyminiszter az autonóm észak-iraki régiónak nyújtandó támogatásról szóló javaslatot az uniós bel- és külügyminiszterek október 8-i luxemburgi csúcstalálkozóján fogja ismertetni. Szijjártó Péter azt is kezdeményezni fogja, hogy a nyugat-balkáni migrációs útvonallal kapcsolatos következő konferenciára az EU-tagállamok, a nyugat-balkáni országok, valamint Törökország, Jordánia és Libanon mellett Irak és a kurdisztáni régió is kapjon meghívást.

A tárcavezető elmondta, hogy azért látogatott el az iraki Kurdisztánba, mert a bevándorlók jelentős része Irakból érkezik Európába, és ugyanez igaz Magyarországra is, ahol a negyedik legtöbb menedékkérelmet Irakból érkezett bevándorlók nyújtották be. Hangsúlyozta: a szíriai mögött ma az iraki a második legsúlyosabb humanitárius válság a világon, ráadásul a nemzetközi támogatás itt a legalacsonyabb, ha azt a krízis nagyságához viszonyítjuk.

Az Erbílben tartózkodó Szijjártó Péter megbeszélést folytatott Maszúd Barzánival, az iraki Kurdisztán elnökével, valamint a régió védelmi és külügyminiszterével.

Úgynevezett adminisztratív levelet küldött az Európai Bizottság Magyarországnak, amelyben a migrációs válság miatt szeptemberben életbe léptetett jogszabály-módosításokról kér felvilágosítást – erősítette meg az MTI-nek az Európai Bizottság illetékes szóvivője szerdán.

Natasha Bertaud a levél tartalmáról nem közölt részleteket, csak annyit, hogy a kérdések a magyarországi menekültügyi és bevándorlási szabályokra vonatkoznak. Tájékoztatása szerint a levelet kedden küldte el a bizottság. A szóvivő megerősítette azt is, hogy a kormánynak két hete van arra, hogy válaszoljon a bizottság felvetéseire, majd a válasz alapján a testület párbeszédet kezdeményez a magyar hatóságokkal.

A bizottsági levelet blogbejegyzésében közzétette Jávor Benedek (PM) európai parlamenti képviselő. A levélben azt írták, hogy az Európai Bizottság szolgálatait értesítették a magyar parlament által nemrégiben, júliusban és szeptemberben elfogadott jogszabály-módosításokról, amelyek a menekültügyi szabályokra, a büntető törvénykönyvre, a büntetőeljárásról szóló törvényre, a határőrizeti törvényre, a rendőrségről szóló törvényre és a nemzetvédelmi törvényre vonatkoznak.

Emlékeztetnek rá, a magyar hatóságoknak a törvényváltoztatásokról a lehető legrövidebb időn belül hivatalos értesítést kell küldeniük az Európai Bizottságnak annak érdekében, hogy a bizottság szolgálatai véglegesíthessék annak a vizsgálatát, hogy a módosítások összhangban vannak-e az uniós joggal, különösképpen a menekültügyre és a határvédelemre vonatkozó közösségi joganyaggal és az Alapvető Jogok Chartájával. Az adminisztratív levélben közölték, hogy bár a szóban forgó jogszabály-módosításokról hivatalos értesítés eddig nem érkezett az Európai Bizottsághoz, a szervezet szolgálatai előzetes értékelést készítettek, amelyet csatoltak a Magyarországnak küldött levélhez. Ez az előzetes értékelés számos aggályt és kérdést felvet bizonyos törvénymódosítások tartalma és végrehajtása kapcsán.

Az Európai Bizottság többek között aggályosnak tartja a Szerbiával közös határon leadott nemzetközi védelem iránti kérelmek lehetséges kvázi-módszeres elutasítását, az elégséges biztosítékok lehetséges hiányát a határon lefolytatott menedékjogi eljárások esetében, ide értve a hatékony jogorvoslat lehetőségét a menedékkérelem befogadhatóságáról szóló döntés ellen, a határ átlépésére vonatkozó büntetőjogi szankciókat, valamint a védelemhez való jog tiszteletben tartását garantáló megfelelő biztosítékok és a büntetőeljárásokban való hatékony jogorvoslat lehetséges hiányát, a határátkelőhelyek lezárását, a katonai erőknek biztosított hatásköröket a határ igazgatásában, valamint a gyerekek számára biztosított különleges eljárások vagy biztosítékok lehetséges általános hiányát.