A közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor hangsúlyozta: tudomásul kell venni, hogy Európába olyan területekről érkeznek migránsok, ahol EU-s tagállamoknak katonai konfliktusaik vannak, ezért „bennünket azokban az országokban ellenségnek tekintenek, a mi területeinken okozott terrorcselekményeket pedig háborús sikernek könyvelik el”. Felelőtlennek nevezte azt a politikát, hogy „mi magunk hozzuk be a saját hátországunkba” azokat az embereket, akik aztán terrorcselekményeket követhetnek el.
A macedón miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen elmondta – idézte fel szavait –, hogy az unió tagállamainak és tagjelöltjeinek rendelkezniük kell a saját határaik megvédésére vonatkozó képességgel. Macedón kollégáját arról biztosította, hogy Magyarország minden segítséget megad a határvédelemhez, legyen szó technikai, pénzügyi segítségről vagy humánerőforrásról. A kapcsolattartásra személyes megbízottakat jelöltek ki, magyar részről a belügyminisztert.
A kormányfő azt is megerősítette: hazánk támogatja, hogy Macedóniát felvegyék az Európai Unióba és a NATO-ba. Ez európai érdek is, dacára az ezt a folyamatot blokkoló vitáknak – mondta, utalva a görög–macedón névvitára. Magyarország ellene van annak, hogy „ilyen blokkolások” sikeresek lehessenek, Budapest szerint érdem alapján kell elbírálni egy-egy ország teljesítményét – közölte, s az EU-s tagságra felkészült országnak nevezte Macedóniát, szerinte szüksége volna rá az uniónak.
Magyarország stratégiailag abban érdekelt, hogy a közte és Görögország között lévő balkáni terület minden országa tagja legyen az EU-nak és a NATO-nak – jelentette ki Orbán Viktor, úgy fogalmazva, hogy ma űr tátong Magyarország és Görögország között.
A magyar miniszterelnök elismerését fejezte ki Nikola Gruevszkinek Macedónia „folyamatos stabilizálásáért”. Macedóniára úgy tekinthet az EU, mint a Balkán egyik legstabilabb országára – emelte ki.
Orbán Viktor egyúttal reményét fejezte ki, hogy a még idén megrendezendő macedón–magyar gazdasági bizottsági ülés jelentős lökést ad a gazdasági együttműködésnek.
A kormányfő kérdésre arról is beszélt: a magyar álláspont szerint az EU-nak meg kell védenie a határait, a kultúráját, a gazdasági érdekeit és a demokráciáját. „A mostani alapszerződés ennek ma már akadálya, ezért szerintem át kell gondolnunk” – erősítette meg a Kossuth Rádiónak adott reggeli interjújában felvetetteket. Megjegyezte, a hat országra kitalált szerződési forma, amelyet még nemzeti valuták alapján álló országokra fogalmaztak meg, „nyilvánvalóan nehezíti a működésünket”.
Egy hatékony Európához alapkérdéseket kell újragondolni – hangoztatta. Orbán egyre nyilvánvalóbbnak látja, hogy az EU a mostani működési rendjében csak követő válaszokat tud adni, és nem képes megelőző lépéseket tenni. Példaként hozta: a párizsi terrortámadás kellett ahhoz, hogy a biztonság megkapja az őt megillető helyet az európai politikában.
Emlékeztetett, hogy a britek vetették fel a szerződés feszegetését, olyan kérdésekben akarják megváltoztatni az európai szabályokat, amelyek aligha lehetségesek alapszerződés-módosítás nélkül.
Arra a kérdésre, hogy a dublini rendelethez hasonlóan a schengeni rendszert is halottnak tekinti-e, a miniszterelnök azt válaszolta: „Dublin halott, Schengen él”. A dublini szerződést egyre több uniós ország hagyja figyelmen kívül, a schengeni végrehajtására viszont mindenki törekszik, mert ha annak vége, akkor „falak, kerítések emelkednek, és határellenőrzés jön létre olyan országok között, ahol eddig ez nem volt” – mondta, hangsúlyozva, hogy meg kell védeni a schengeni tagországok közötti szabad utazást, ehhez pedig schengeni övezet külső határainak megvédésére van szükség. „Valaki vagy legyen tagja Schengennek, de akkor védje meg a határait, vagy ne védje meg a határait, de akkor ne legyen tagja a schengeni övezetnek” – fogalmazott.
Intenzívebb együttműködésre van szükség a nyugat-balkáni régió országai és az Európai Unió között a migrációs válság ügyében – mondta Nikola Gruevszki pénteken Budapesten.
Macedónia mindent megtesz, hogy minimalizálja a jelenlegi helyzetben rejlő veszélyt, és ebben számít hazánk tapasztalataira is, hiszen az ország jelentős tapasztalatra tett szert az elmúlt időben.
Magyarország segítsége elsősorban információcserét jelent – tette hozzá.
Gruevszki emlékeztetett: azzal, hogy Macedónia szelektíven engedi be a migránsokat, változni fog a migrációs összkép a régióban. Mint mondta, Macedónia kétmilliós ország, nem engedheti meg magának, hogy naponta tízezer migráns lépjen be az országba, akik felborítják az állam működését.
Nehéz idők várnak Macedóniára, ezért számít Magyarország segítségére – közölte. Kifejtette: hazája egyértelműen megfelelő ellátásban részesíti a hozzá érkező bevándorlókat, és a közlekedésüket is megszervezi, viszont az EU és a nyugat-balkáni térség is arra törekszik, hogy szabályosan lépjék át a határt, de ezt a migránsok nem veszik figyelembe – magyarázta. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a bevándorlók hozzájuk egy uniós országból jönnek, nem pedig az EU-n kívülről.
Macedónia nem akar ütközőzóna lenni Görögország és az EU többi része között – jelentette ki Nikola Gruevszki. A politikus attól tart, hogy a migránsok, akiket nem fogadnak be Nyugat-Európában, náluk rekednek, és ellátásukkal már nem fognak tudni megbirkózni.
Kifejtette: országa hét éve vár felkészülten arra, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz.
Macedónia teljesíti a kötelezettségeit, és szeretne felülemelkedni azokon a vitákon, amelyek akadályozzák uniós csatlakozását – jelentette ki.
Nagyra értékelte Magyarország és Orbán Viktor őszinte támogatását, amelyet Macedónia EU- és NATO-csatlakozása ügyében mutat. A macedón miniszterelnök ugyancsak méltatta, hogy Magyarország képviseli a nyugat-balkáni régió érdekeit az unióban. Úgy vélekedett, azért elengedhetetlen az euroatlanti integráció, mert a térség csak ettől remélhet kedvező fordulatot.
Nikola Gruevszki szorgalmazta a két ország közötti gazdasági együttműködés szorosabbra fűzését. Üdvözölte, hogy magyar kereskedőház működik Macedóniában, és méltatta a magyar–macedón gazdasági vegyes bizottság eddigi munkáját. Felhívta a figyelmet arra, hogy Macedóniában folyamatosan fejlődik az üzleti környezet.
