A közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor hangsúlyozta: tudomásul kell venni, hogy Európába olyan területekről érkeznek migránsok, ahol EU-s tagállamoknak katonai konfliktusaik vannak, ezért „bennünket azokban az országokban ellenségnek tekintenek, a mi területeinken okozott terrorcselekményeket pedig háborús sikernek könyvelik el”. Felelőtlennek nevezte azt a politikát, hogy „mi magunk hozzuk be a saját hátországunkba” azokat az embereket, akik aztán terrorcselekményeket követhetnek el.
A macedón miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen elmondta – idézte fel szavait –, hogy az unió tagállamainak és tagjelöltjeinek rendelkezniük kell a saját határaik megvédésére vonatkozó képességgel. Macedón kollégáját arról biztosította, hogy Magyarország minden segítséget megad a határvédelemhez, legyen szó technikai, pénzügyi segítségről vagy humánerőforrásról. A kapcsolattartásra személyes megbízottakat jelöltek ki, magyar részről a belügyminisztert.
A kormányfő azt is megerősítette: hazánk támogatja, hogy Macedóniát felvegyék az Európai Unióba és a NATO-ba. Ez európai érdek is, dacára az ezt a folyamatot blokkoló vitáknak – mondta, utalva a görög–macedón névvitára. Magyarország ellene van annak, hogy „ilyen blokkolások” sikeresek lehessenek, Budapest szerint érdem alapján kell elbírálni egy-egy ország teljesítményét – közölte, s az EU-s tagságra felkészült országnak nevezte Macedóniát, szerinte szüksége volna rá az uniónak.
Magyarország stratégiailag abban érdekelt, hogy a közte és Görögország között lévő balkáni terület minden országa tagja legyen az EU-nak és a NATO-nak – jelentette ki Orbán Viktor, úgy fogalmazva, hogy ma űr tátong Magyarország és Görögország között.
A magyar miniszterelnök elismerését fejezte ki Nikola Gruevszkinek Macedónia „folyamatos stabilizálásáért”. Macedóniára úgy tekinthet az EU, mint a Balkán egyik legstabilabb országára – emelte ki.
Orbán Viktor egyúttal reményét fejezte ki, hogy a még idén megrendezendő macedón–magyar gazdasági bizottsági ülés jelentős lökést ad a gazdasági együttműködésnek.