L. Simon László szerint a felvetés életszerűségére kiváló bizonyíték Fehérvárcsurgó, ahol az egykori tulajdonos család leszármazottja magánalapítványán keresztül gondoskodik az örökségről, miközben a tulajdonjog az államé.
Az államtitkár jelezte, hogy kezdeményezni fogja az ötpárti egyeztetést a törvénymódosításról, és amennyiben az ellenzék is támogatja javaslatukat, akkor lehetővé tennék – akár ingyen is – alapítványok, gazdasági társaságok és magánszemélyek számára az évtizedek óta üresen álló és pusztuló kastélyok vagyonkezelésbe vételét. Cserébe az állam mint tulajdonos elvárná, hogy azokat szakszerűen felújítsák a műemlékvédelmi és jogszabályi előírások szerint, valamint biztosítsák az épületek és parkjaik látogathatóságát.
L. Simon László példaként említette Skóciát és Franciaországot, ahol ez a rendszer jól működik, és ott a kastélyban lakó tulajdonos sok esetben megnyitja az épületet és környezetét a látogatók előtt.
Az államtitkár hangsúlyozta: nem a vagyon átjátszása a cél, sokkal inkább a műemlékek megóvása, amit nemzetstratégiai célnak nevezett. Mint mondta, csak Fejér megyében a műemléki felújításokra több pénz kellene, mint amit az állam a következő öt évben az egész országban ilyen célokra el fog költeni.
L. Simon László rámutatott arra, hogy az elmúlt két és fél évtizedben a magyar műemlékkincs jóval rosszabb állapotba került, mint a rendszerváltozáskor volt. Úgy vélte, képtelenség lenne minden kastélyépületet az államnak felújítania, ráadásul a lényeg, a tartalom sokszor hiányzik, ami részben vagy egészében önfenntartó épületeket eredményezhet.
A politikus megjegyezte, hogy az elmúlt fél évben több kastélykert újult meg Magyarországon, mint 20 éve összesen. Példaként említette Füzérradványt, Dobát, Fertődöt, Keszthelyt, Kondorost, Bicskét és Déget, ahol a fehérvárcsurgóihoz hasonlóan egy ottani állami erdészettel konzorciumban valósultak meg parkrekonstrukciók. Reményének adott hangot, hogy a most futó európai uniós időszakban további kastélykertek megújítására jut forrás, amit az állami erdészetekkel közösen valósítanak meg.
Halasi Tibor, az MNV Zrt. igazgatóságának elnöke elmondta, hogy a parkfelújítás első üteme nettó 240 millió forintból valósult meg. A projekt során a 22 hektáros történeti kertet mint komplex élőhelyet helyreállították: megújult a növényállomány, a kerti építmények és sétányok rekonstrukciója megvalósult, a korábban kiszáradt, 1,4 hektáros tavat helyreállították.
A tervezett fejlesztésekről elmondta, hogy három ütemben folytatódik a munka. Az egykori istállót és kocsiszínt helyreállítják, és művészeti alkotóház, bemutatótér kerül kialakításra bennük. A turisztikai funkciók javítása érdekében szabadtéri sportpályákat, játszóteret, gyümölcsöst és kisállat simogatót hoznak létre. A második ütemben a csikó istálló helyreállítása valósul meg, amely a lovas turizmust fogja szolgálni. A harmadik ütemben többek között madármegfigyelőt, botanikai ösvényt és szabadtéri kiállítóhelyet hoznak létre a parkban.
Károlyi Angelica grófnő örömének adott hangot a park egy részének felújítása és a munkálatok folytatása miatt. A park az ékszertartó, a kastély pedig az ékszer benne – fogalmazott, hozzátéve: a látogatók kikapcsolódását és feltöltődését szolgáló fejlesztésekkel lesz teljes a rekonstrukció.
A kastélyt körülvevő angolparkot a 20. század első évtizedeiben Hein János tervei alapján alakították ki. A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély 1844 és 1853 között klasszicista stílusban épült. Az 1910 körül romantikus stílusban átalakított kastélynak a II. világháború után többféle – nem odaillő – funkciója volt.
1979-re olyan rossz állapotba került, hogy az addig ott működő gyermekotthont ki kellett költöztetni, és onnantól a kastély két évtizedig lakatlan volt. 1999-ben megkezdték a romos épületegyüttes helyreállítását a család tulajdonában levő Fehérvárcsurgói Károlyi Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. koordinálásával.
Az elmúlt években elsőként a kápolnát állították helyre, ahol gyertyafényes koncertekre várják a zenekedvelőket, ezt követően rendbe hozták a kastély északi és déli oldalszárnyát, valamint a szökőkutas díszudvart. Az egyik oldalszárnyban éttermet nyitottak, és 22 vendégszoba is várja az érkezőket.
2011 szeptemberében adták át a középső, felújított épületrészt. A teljes épületegyüttes felújítására mintegy másfél milliárd forintot költöttek. A kastélyban helyezték el Fejtő Ferenc könyv- és archívumállományát, valamint a történelmi Magyarország településeit megörökítő 50 ezer darabos képeslapgyűjteményt is.
