Mit kell tenni autólopás ellen?

Kormányzárral, nyomkövetővel és megbízható mechanikai védelemmel lehet védekezni.

Az ezredes a következő kategóriába azokat az eseteket sorolta, amelyeket a lopott autó legalizálásának és értékesítésének szándékával követnek el. Ahogy azt megtudtuk, az EU-ból származó járműveknek nem kell eredetvizsgálat Magyarországon, így használt autóként behozzák azokat külföldről. A legalizátorok két módszert alkalmaznak: vagy klónozzák az autót, tehát a lopott járművet egy másik autó alvázszámával és azonosítóival tisztázzák, vagy az úgynevezett ikresítés módszerét használják. Ez azt jelenti, hogy egy létező külföldi autó adatai alapján duplikálják a lopott járművet, így két azonos autó fut majd más-más országban. A klón és az ikresített autókat hamis forgalmival hamis számla alapján strómannal, általában hajléktalannal levizsgáztatják itthon, vagy eleve külföldi okmányokkal adják el. Végezetül az amatőr gyorsulási és raliautózást kell megemlíteni. A versenyek miatt nagy a kereslet az olcsó autókra, amelyeket általában gyorsan leamortizálnák.

Némedi Gábor azt is elárulta, hogy a lopott járművek beszerzésére és értékesítésére lazább-szorosabb bűnözői láncok alakulnak ki. A tolvaj „beszerzi” az árut, és eladja azt az orgazdának, egy 10 milliós járművet például egymillióért, azaz 10 százalékért. Azután bekapcsolódik az ügyletbe a „papírozó”, aki hamis okmányokkal látja el az autót. Az alvázszámátütő átüti a számot, a stróman levizsgáztatja az autót, az eladó pedig általában a piaci ár feléért értékesíti. Modernebb típusoknál szükség lehet egy számítógépes szakemberre, aki a fedélzeti komputert programozza és hangolja át, illetve egy kulcskészítőre, aki kulcsot gyárt az autóhoz.

A tolvajok időnként saját szakállukra dolgoznak, máskor konkrét megrendeléseket teljesítenek. Érdekes, hogy néha a megbízó „civil”: időnként hitelezési, vagy biztosítási csalást követnek el lopásnak álcázva. De arra is volt már példa, hogy az adóhatóság végrehajtása elől tüntették el az autót.

Kérdésünkre az ezredes rámutatott, hogy sokan jóhiszeműen vásárolnak lopott autót. Ennek az az oka, hogy az új autóknál, de még a megbízható kereskedésekben árult használt kocsiknál is olcsóbban lehet „szürkén” vásárolni. Ám erre könnyű ráfizetni, hiszen ha kiderül, hogy a jármű lopott, a rendőrség lefoglalja és átadja a biztosítónak. A felelősségre vont tettesektől pedig reménytelen polgári perben kártérítéshez jutni.

Némedi Gábor éppen ezért azt tanácsolta: törzskönyv nélkül soha ne vásároljunk, azzal is csak a tulajdonostól, akitől kérjük, hogy azonosítsa magát a személyi igazolványával. A Belügyminisztérium gépjármű-nyilvántartása ráadásul hozzáférhető az állampolgárok számára a kormányablakon keresztül. – Ne sajnáljuk a fáradságot, nézzünk utána a megvásárolni szándékozott járműnek. Azonnal gyanús, ha az eladó hirtelen a sokkal kevesebbet érő autónkat is beszámolja a vételárba, ha több százezer forinttal olcsóbban kínálja az autót a piaci árnál, ha „otthon felejtette a törzskönyvet, de majd postázza”, ha csak egy kulcs van az autóhoz, de a „másikat majd elküldi”, a fedélzeti komputer nem működik, mert „szétcsúszott egy vezeték, de egyébként megbízható a számítógép” – sorolta a rendőr a bevett hazugságokat.

Némedi Gábor emellett a tulajdonosoknak azt javasolta: a gyári riasztó, immobilizer kevés, ne bízzanak benne. Lássák el pluszvédelemmel az autókat. Masszív kormányzárat használjanak, aminek leszerelése plusz időt jelent, mivel a tolvaj siet, nem akar lebukni, otthagyja az ilyen kocsit. Legyen az autóban GPS-es nyomkövető, lehetőleg megbízható mechanikai védelemmel kombinálva. Kevés csak a védelemre figyelmeztető matrica, a tolvaj megnézi azt is, villog-e a biztonsági berendezést jelző LED-lámpa. Fontos az is, hogy csak megbízható szervizbe vigyük az autót, számlát is kérjünk, a zugszervizek ilyet nem adnak, ám a kulcsokat biztosan lemásolják.

A világhálóra ne írjuk ki, hogy elmentünk Floridába, mert a bűnözők olvassák ezt, a nyaralás pedig jó alkalom, hogy betörjenek és elvigyék a garázsból az autót. A jármű ablakát résnyire se hagyjuk nyitva, mondván: a kocsiban hagyott kutyának levegőre van szükség, inkább ne vigyünk magunkkal állatot, mert az ablakot egy mozdulattal lehúzzák, és máris viszik a kocsit. Ha meghirdetjük eladásra a járművünket, alvázszámot, rendszámot soha ne közöljünk, azok alapján klónozni fogják a kocsit. Próbaúton csak akkor engedjük vezetni a vevőt, ha már kifizette az árat. Járó motorral pedig egy pillanatra se hagyjuk ott az autót, még a kapu bezárásáig sem. – A tapasztalatok szerint felelőtlenek az emberek. Nem tesznek meg mindent értékeik védelme érdekében. Egy átlagos autó ötmillió forintba kerül, ha ellopják, oda a család vagyona, és ha hitel is van rá, azt azonnal vissza kell fizetniük a banknak. Tönkremegy a család. Pedig jó eséllyel megóvható a jármű, hiszen az átlagtolvaj vadászik, improvizálva keresi a prédát – emelte ki Némedi Gábor.