Több vidéki egyetemen is elkezdték az ELTE bölcsészkari oktatóit támogató aláírásgyűjtést, miközben az intézmények hivatalosan nem kívánnak megszólalni a néhány napja közzétett nyílt levél ügyében. Információink szerint a felzúdulás általános, konkrét lépésekre azonban eddig kevesen szánták el magukat.
Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány azt tervezi, hogy három év alatt 30-40 ezer forinttal emelné a tanársegédek és adjunktusok fizetését, amit az ELTE 274 oktatója méltánytalannak talált, mivel a bérek így is több esetben alatta maradhatnak egyes hallgatók – a doktoranduszok – ösztöndíjának.
Az egyetem egyébként tegnap bejelentette, hogy az idei akadémiai év végére befejezi az oktatói életpályamodell kidolgozását, amely teljesítménymutatók alapján differenciált bérezést tesz lehetővé.
Mint írták, a szűkebb egyetemvezetés után a karok és az oktatói érdekképviseletek vezetőivel kiegészült szélesebb vezetői szövetség vitatja meg az egyetem fejlődése szempontjából fontosnak tartott kérdéseket: például a tehetséggondozás, a minőségbiztosítás, a versenyképesség, a hallgatói-oktatói szolgáltatások, az innováció és a nemzetköziesítés kérdéseit. A tervek szerint a tanszékvezetőkkel végül 300 tagúra bővülő, többlépcsős együtt gondolkodás eredményeként 2016 nyaráig egy olyan stratégiát alkot az ELTE, amely világos jövőképet ad az intézmény oktatóinak, dolgozóinak és hallgatóinak egyaránt – olvasható a közleményben.
