A zágrábi ügyészség ugyanis azzal vádolta Hernádit, hogy 2009-ben lefizette Ivo Sanader kormányfőt azért, hogy a horvát állam átadja az INA nevű energiacég irányítási jogát a szintén részvényes Molnak, be is idézték a Mol-vezért, aki azonban ezeken nem jelent meg, ezért a horvátok 2013-ban európai elfogatóparancsot adtak ki ellene, és felkerült az Interpol vörös körözési listájára is.
Hernádi Zsolt neve pénteken már nem szerepelt az Interpol internetes körözési listáján. A Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának ügyét az MTI megkeresésére a nemzetközi rendőri szervezet egyelőre nem kommentálta.
Bár egyszer már lekerült a listáról, de idén februárban visszatették rá Hernádit. Ugyanakkor a magyar ügyészség már másfél évvel azelőtt megalapozatlannak nyilvánította a vádakat, és kieszközölték Ausztria és Németország felé, hogy ne érvényesítsék vele szemben az elfogatóparancsot – ezt Zágráb fel is rótta a két országnak, illetve ragaszkodott a Mol-vezér megjelenéséhez.
A Népszabadság szerint Hernádinak az Interpol-listáról való lekerülése csak úgy volt lehetséges, ha az azt elrendelő hatóság, azaz a horvátok meglepő módon visszavonják a megkeresést; ugyanakkor a lap ezt összefüggésbe hozta azzal, hogy szerdán kiengedték a börtönből az ügy másik szereplőjét, Sanadert, ami talán szintén nem független a hetekben prognosztizálható, esetleges horvát kormányváltástól.
Ez viszont a spekulációk szerint Hernádi fontos győzelmeként könyvelhető el, ami befolyással lehet a Mol és Zágráb között évek óta folyó vita rendezésére is, hiszen a horvát kormányok az INA részvényeseként próbálnak a Sanader-féle szerződésben kötöttnél több beleszólást szerezni az energiatársaság életébe, a Mol viszont ettől a nemzetközi cégirányítási szabályokra hivatkozva elzárkózik.
