Montserrat Gomendio, az OECD oktatási igazgatóságának helyettes vezetője kiemelte a korai kisgyermekkori nevelést, azon belül a hátrányos helyzetűek képzését. Az erősségek között említette a tanárképzést és az ezzel összefüggő reformintézkedéseket, a bérek emelését. A magasan képzett pedagógusok jelentik a kulcsát minden hatékonyan működő oktatási rendszernek – hangsúlyozta.
A nehézségek közé sorolta a méltányosságot, azt, hogy milyen mértékben férnek hozzá a hátrányos helyzetűek az oktatáshoz, és a felsőoktatásban az alacsony részvételi arányt, ez utóbbi együtt kezelendő a szakképzés területével.
Révai Nóra, az OECD tanácsadója kiemelte: több mint 200 mutató alapján hasonlítják össze az államokat. Rámutatott: Magyarország erőssége, hogy magas a részvétel a kora gyermekkori nevelésben, sokan végeznek az alsó oktatási szinteken, az osztálylétszámok, a tanár-diák arányok megfelelőek, ugyanakkor a tanári fizetések alacsonyak, és kevés a tanóra alapfokon. A felsőoktatásban viszonylag alacsony a végzettségi és részvételi arány. Utóbbiról közölte: az alapképzésben várhatóan diplomát szerzők aránya 22 százalék, szemben az OECD 36 százalékával.
Jelezte, az oktatásra fordított kiadások alacsonyak, 2008-hoz képest 2012-re 83 százalékra csökkentek. Az egy tanulóra eső kiadás is nálunk csökkent a legnagyobb mértékben. Kitért arra, hogy míg az OECD-országokban a felsőfokú végzettségű nők átlagos keresete 73 százaléka a hasonló végzettségű férfiakénak, nálunk ez 64 százalék, ami a negyedik legalacsonyabb. Kiemelte: fontos lenne a tanári szakmát vonzóbbá tenni, a minőséget fejleszteni, illetve a felsőoktatásban a részvételi és a végzettségi arányt növelni. Idézte azt is, hogy bár a számítógépes ellátottság jó, a készségek nem megfelelőek.
Az adatok ugyanakkor 2012-ből, 2013-ból és a múlt évből származnak, a legfrissebb reformok hatásai még nem látszanak – jegyezte meg.
Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár azt mondta: a jelentés magyarországi bemutatása szimbolikus elismerése annak, hogy a kormány oktatási céljai alapvetően egybecsengenek az OECD felmérésében megjelölt feladatokkal.
Kitért az oktatás minőségi, tartalmi megerősítésére, és az elmúlt öt év intézkedéseit felidézve szólt arról, hogy a rendszerváltás óta a legnagyobb pedagógusbér-emelés indult el, amely 2017-ig folyamatos lesz. Ez még nem jelenik meg a jelentésben. Az életpályához szigorú minősítési, értékelési rendszer is társul – jelezte. A szakos ellátottság hiányának mérséklésére és a tanári pálya vonzóvá tételére indították el a Klebelsberg-ösztöndíjprogramot.
Az iskolák ma már biztonságban vannak, az állam nem ruházza át a felelősséget az önkormányzatokra – mondta. Megjegyezte: a szülőket minden lehetséges eszközzel segítik a gyermeknevelésben, a magyar kormány számára a gyermek az első. Az alsó tagozat három teljes évfolyamán ingyenes a tankönyvellátás, és ennek kiterjesztése folytatódik. A mutatókon még ez sem látszik – közölte. Kitért az ingyenes közétkeztetés bővítésére és az Erzsébet-táborokra is, és hangsúlyozta: a kormány célja is a méltányos és jó iskolarendszer, ezen dolgoznak, az eredményeket komolyan veszik. Kérdésre válaszolva közölte: a Klik számára megítélt plusztámogatást átutalták.
Palkovics László felsőoktatási államtitkár elmondta: a felsőoktatási stratégia kidolgozásakor az OECD jelentését vették alapul. Egy oktatási rendszer átalakítása azonban nem gyors folyamat, az eredmények csak 10 év múlva látszódnak. A stratégiából kiemelte, hogy a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatát erősíteni kell. A diploma magas munkaerő-piaci értékkel bír, a diplomások körében a munkanélküliségi ráta 2,7 százalék, ami messze az uniós átlag alatti. A diplomát szerzők arányát tekintve ugyanakkor még van teendő, főként a bemeneti oldalon – jelezte, kitérve a belépő hallgatók kompetenciájának mérésére. Szólt a duális képzés elindításáról és arról, hogy 2013-tól a finanszírozás folyamatosan nő.
