Simicskó István elmondta: a két Gripen jelenleg hiányzik a Magyar Honvédség légierejéből, de azok egyes elemei még használhatók. Elképzelhető, hogy jövő év második felére mindkét gépet pótolni lehet. Ehhez valamilyen hitelkonstrukcióban gondolkodik a honvédelmi tárca – tette hozzá.
A JAK-52-es repülőgép június végi, szolnoki balesetéről a vizsgálat azt mondta ki, hogy a gyakorlógép a feladatra alkalmas volt, előírások szerinti üzemidővel rendelkezett, a szükséges ellenőrzéseket végrehajtották rajta. A balesettel összefüggésben sem személyi, sem szervezeti felelősséget nem állapítottak meg.
Az első Gripen-balesetben nem sérült meg senki, a második balesetben a pilótát műteni kellett. Az ő repülőalkalmassági vizsgálata januárban lesz. Benkő Tibor azt mondta: lehet, hogy a korábban feltételezettnél is hamarabb repülhet majd. A JAK-52-es pilótája jelenleg otthon lábadozik, várhatóan teljesen felépül.
Az eddigieket összegezve Simicskó István szerint az látható, hogy az Összhaderőnemi Parancsnokság 2006-os átszervezése a légierő szempontjából hátrányos volt. A honvédelmi miniszter a jövőre nézve elsődleges feladatok között emelte ki a Magyar Honvédség légierős kiképzésének erősítését, több kiképzési eszköz rendszeresítését, és a pilótakiképző országokkal való együttműködés erősítését. Ezek kapcsán már lépéseket is tett a honvédelmi tárca. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karával közösen Szolnokon létrehoztak egy repülőtudományi intézetet, amely a honvédségi pilótakiképzés erősítésében jelentős.
Simicskó István kitért arra is, a JAK-52-esek vonatkozásában „el kell gondolkodni” azon, hogy 30-40 éves gépeket érdemes-e rendszerben tartani. Elmondta: ezek felújítására 168 millió forintot tervezett korábban a tárca. Ezt viszont most átgondolják, Simicskó István ugyanis úgy véli, korszerűbb, a pilóták képzését jobban segítő gépekre lenne szükség. Mindemellett továbbra is napirenden van a honvédség helikopterbeszerzésének terve is.
