Zsúfoltság és férőhelyhiány az óvodákban?

A szakminisztérium még mindig nem tudja megmondani, hány gyereket vettek fel szeptemberben, és hányat utasítottak el.

Nem tud arról az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy elutasítottak volna az óvodák háromévesnél idősebb óvodakötelezett gyereket – közölte lapunk megkeresésére a szaktárca. Arra azonban még most, két hónappal a nevelési év kezdete után sem tudtak válaszolni, hány gyermek nyert óvodai felvételt, és hányan jelentkeztek az intézményekbe. A minisztérium tájékoztatása szerint a fenntartókkal szemben támasztott központi adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése az adott nevelési évre kiterjedően még mindig folyamatban van, annak eredményéről előzetes összesített adat legkorábban november közepén adható.

Mint ismeretes, szeptembertől minden olyan gyereket kötelező volt beíratni óvodába, aki idén augusztus 31-ig betöltötte a harmadik életévét. A kötelező óvodáztatás korhatárának leszállítása azért fontos, mert így korábban meg lehet kezdeni a hátrányos helyzetű gyerekek szociális és kulturális hátrányainak leküzdését, hogy a nebuló az iskolában már ne óriási hendikeppel induljon. Ráadásul szeptembertől az ingyenes gyermekétkeztetést is kiterjesztették az óvodás gyerekek közel kilencven százalékára, így a gyermekéhezés elleni küzdelemben is fontos szerepe lett a minél korábbi óvodakezdésnek.

Az adatok azonban azt mutatják, nem sikerült elegendő férőhelyet létrehozni az idén szeptemberi határidőre. Egy korábbi számítás szerint a hároméves kortól kötelező óvodáztatás bevezetésével csak a hátrányos helyzetű gyerekek száma 25 ezerrel nő az intézményekben, ami két és félszer több, mint amennyi férőhely épült az utóbbi néhány évben. Míg a 2010–2011-es tanévben 370 ezer férőhely állt rendelkezésre, addig 2014–2015-ben csak tízezerrel több: 380 ezer. Pedig a kormányzat eredetileg már 2014 szeptemberétől kötelezővé akarta tenni a korai óvodáztatást, ám azt az infrastruktúrahiány miatt egy évvel elhalasztotta. De úgy látszik, a kitolt határidőre sem készült el minden férőhely.

A szaktárca arra kérdésünkre nem válaszolt, hogy vannak-e férőhelyhiánnyal küszködő települések, és ha igen, melyek ezek, de abból, hogy a jelenleg is folyamatban lévő kapacitásbővítések mellett az állam jövőre is 2,5 milliárd forintos pályázati keretet különített el további férőhelyek létrehozására, egyértelműnek tűnik, hogy jelenleg nincs elég erőforrás, vagy legalábbis azok nem egyenletesen oszlanak el. Még a 2014. évi költségvetésből biztosított támogatással épülő 697 új férőhely sem készült el mindenhol, míg az idei büdzsé – csakúgy, mint a jövői évi – 2,5 milliárd forintos pályázati keretet biztosított az önkormányzatoknak óvodai bővítésre, ez egyenként közel 2000 új férőhely kialakítására elég.

– Budapesten, az agglomerációban és Pest megyében még mindig súlyos nehézségeket okoz, hogy kevés az óvodai hely, hiába halasztották el egy évvel a korhatár leszállítását. Bár az így nyert plusz egy év alatt történtek férőhelybővítések, a kritikus régiókban így sem oldódott meg a helyzet – mondta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezete óvodai tagozatának vezetője. Verba Attiláné szerint az óvodák zömében jellemzően csak „tűzoltás” történt, a legtöbb helyen úgy próbáltak teret nyerni, hogy az eredetileg más célra szolgáló, meglévő helyiségeket, például az orvosi szobát vagy a fejlesztő-foglalkoztató termeket alakítottak át csoportszobává.

– Ahol nincs átalakítható helyiség, vagy még azzal együtt is kevésnek bizonyul a hely, ott általában a létszámok felduzzasztásával próbálkoznak. A jogszabály az írja, 25 lehet a maximális csoportlétszám, amelyet kivételes esetekben, külön kérésre legfeljebb 30-ig lehet emelni. Hosszú távon nem megoldás persze ez sem, hiszen a túl nagy létszám szakmai szempontból nem szerencsés: kevesebb figyelem jut egy-egy gyermekre, és ha zsúfoltság van, a kicsik is nehezebben kezelhetők, több köztük a konfliktus – fogalmazott a szakember. Hozzátette: férőhelyprobléma leginkább a gombamód szaporodó új lakóparkok környékén fordul elő, amelyek mellé üzletközpontokat és sportcentrumokat mindig telepítenek, az óvodákra és bölcsődékre viszont senki nem gondol. A szakember ugyanakkor leszögezte, a tapasztalat az, hogy az óvodapedagógusok, ha erőn felül is, de megoldják a kicsik elhelyezését. Olyan extrém esetekről nem kaptak hírt, hogy valakit sehová nem vettek fel, vagy tömeges elutasításra lett volna szükség. Verba Attiláné szerint vidéken jóval kevésbé okoz gondot a korai óvodakezdés. A falvakban és kisebb városokban eleve nincs annyi óvodáskorú gyerek, hogy ne jutna mindenkinek hely, emellett a dolgozó szülők többsége már eddig is óvodába adta háromévesen a gyereket, sőt sokan vannak azok is, akik már két és fél éves kortól élnek az intézményes nevelés lehetőségével.

A szaktárca szerint azt, hogy hol van szükség új férőhelyre, az önkormányzatoknak kell tudniuk, ők ugyanis a felelősei az óvodai ellátás biztosításának. Mint írják, az óvodai közfeladat-ellátásra kötelezettek – fő szabály szerint a települési önkormányzatok – a „koréves népesség előszámításainak” eredménye és rendelkezésre álló óvodai férőhelyek alapján saját hatáskörben dönthetnek óvodaikapacitás-bővítés szükségességéről, amelyhez az állam – pályázati keretek között – folyamatosan előirányozza a támogatás forrását.

Kiderült ugyanakkor az is, hogy bár óvodakötelezettnek a jelenleg folyó nevelési évben csak azok minősülnek, akik idén augusztus 31-ig betöltötték a harmadik életévüket, óvodai ellátásra jogosultak azok is, akiknek szeptember 1-je után, a nevelési év közben lesz a harmadik születésnapjuk. Rétvári Bence, a szaktárca parlamenti államtitkára Szél Bernadett LMP-s országgyűlési képviselő kérdésére ezzel kapcsolatban kifejtette: azoknak a gyermekeknek, akik augusztus 31. után töltik be a harmadik életévüket, a települési önkormányzatoknak biztosítaniuk kell az óvodai férőhelyet, a gyerekeket a nevelési év közben is fel lehet venni. A szülő ugyanakkor mérlegelhet, hogy beíratja-e a gyermekét a nevelési év közben, vagy sem.

Az óvodára kötelezettek és az óvodára jogosultak mellett van egy harmadik csoport is, amelynek tagjait fel lehet venni az intézménybe. Ők azok a két és fél és három év közötti gyerekek, akik az óvodai jogviszonyuk megkezdése napjától számított fél éven belül betöltik a harmadik életévüket. Az érintett korosztályba tartozó kicsit csak akkor veheti fel az óvoda, ha minden, a felvételi körzetben lakó vagy tartózkodási hellyel bíró hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

Fontos tudni azt is, hogy egy tavaszi jogszabály-módosításnak köszönhetően a nevelési év közben is kérhetünk felmentést óvodakötelezett gyerekünknek. Ha szeptemberben beírattuk a 3 éves gyereket, ám később úgy látjuk, mégsem jó neki még az óvoda, akkor a nevelési év során bármikor kérhetjük a felmentését, természetesen megfelelő indokkal. Ugyanígy arra is van lehetőség, hogy a kötelező óvodai nevelés alól felmentett gyermeket év közben mégis beírassák óvodába.