A bíróság a megismételt eljárásban mindazonáltal felmentette a vádlottat az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a Salgótarjánban történt, összesen 49 halálos áldozatot követelő sortüzekkel összefüggésben az aljas indokból, több ember sérelmére felbujtóként elkövetett háborús bűntett vádja alól. A törvényszék szerint Biszku bűnössége ezekben az esetekben nem megállapítható.
A vád szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett annak a karhatalomnak a megszervezésében és irányításában, amely Kádár János kormányának védelmében halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le fegyvertelenül demonstráló polgárokra.
A soron kívül lefolytatott új elsőfokú eljárásban decemberben a perbeszédek során az ügyész életfogytiglani szabadságvesztést, míg a védelem részben az eljárás megszüntetését elévülés miatt, részben pedig felmentést kért.
Az ügyész perbeszédében a karhatalmat mint illegális félkatonai szervezetet a náci Németországban létrehozott SS-szel állította párhuzamba, bűnszervezetnek minősítette, és kiemelte azt is: Biszku Béla soha nem bánta meg tetteit, máig büszke rájuk.
Az ügyvéd ugyanakkor perbeszédében azt hangsúlyozta: hiába üldözi az állam Biszku Bélát, az ő személyén keresztül nem tud erkölcsi ítéletet mondani az önkényuralmi rendszer felett, csupán revánsot tudnak venni annak módszereit alkalmazva.
Az 1921-ben született Biszku Béla az 1950-es évektől az állampárt vezetőségéhez tartozott, 1956 után belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt.
Az ügyészség 2013 októberében emelt vádat, amelynek lényege, hogy Biszku a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában.
Az előző eljárásban, 2014 májusában első fokon a törvényszék öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát.
