– Az ügyészség előállt a kitiltási ügy hátterével, beszámolójukban szerepel egy rejtélyes lobbista. Ön az?
– Igen, de nem vagyok lobbista. A Bunge Zrt.-vel egy kommunikációs megbízási szerződés keretében álltam kapcsolatban 2012 elejétől. A szerződés arra irányult, hogy kommunikációs eszközökkel próbáljuk meg kezelni az étolajpiacon tapasztalható, nagymértékű áfacsalásokból eredő piaci zavarokat. A hazai üzletekben forgalmazott étolaj közel fele áfacsalt termék volt, így a kereskedők nagyon olcsón tudták forgalmazni, viszont ellehetetlenítették annak a cégnek a termékeit, amely a jogszabályokat betartva gyártott és forgalmazott étolajat Magyarországon. Ami egyértelműen piacvesztést jelentett számára.
– Az ügyészség azt állítja, hogy önnek lobbiznia kellett kormányzati szerveknél az áfa csökkentése érdekében.
– Ez így nem igaz.
– Akkor hogyan került kapcsolatba azzal a férfival, aki ellen most vádat emeltek?
– Emlékeim szerint 2013 elején a magyar kormány egyre-másra kötötte az úgynevezett stratégiai megállapodásokat, döntően multinacionális cégekkel, és felmerült, vajon érdemes lenne-e erről többet megtudni. Ezzel a kérdéssel egy olyan ismerősömhöz fordultam, akiről úgy tudtam, hogy széles körű kapcsolatrendszerrel bír olyanok között, akik erre a kérdésre meg tudják adni a megfelelő választ. A válasz az volt, hogy stratégiai megállapodást ugyan nem kívánnak kötni, de el tudják intézni, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen.
– Valóban kétmilliárd forint volt ennek az ára?
– Igen.
– Mitől tűnt hitelesnek a felvetés?
– Az üzenet átadója olyan kormányközelinek ismert szervezetre hivatkozott, amelyről hihető volt, hogy ilyesmiben el tud járni.
– A Századvégről és Heim Péterről beszélünk?
– Ebben a kérdésben az ügyészség illetékes válaszolni. Azt viszont fontos leszögezni, hogy az ajánlat hallatán a Bunge azonnal elhatárolódott.
– Az ügyészség szerint minderről a Bunge mellett az amerikai nagykövetséget is tájékoztatta. Pontosan hogyan került a külképviselet az ügybe?
– Itt fel kell idézni, hogy a Bunge vezetése önálló stratégiát dolgozott ki, amelynek keretében a társaság felvette a kapcsolatot az alapvető élelmiszerek hazai gyártóival, és velük közösen megalakította a Fórum Az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért nevű szervezetet. Tagjai között szinte a teljes magyar élelmiszeripart megtaláljuk. Én a fórum szóvivőjeként tevékenykedtem. Egyszer csak felhívtak telefonon, a hívó az amerikai követség munkatársaként mutatkozott be, és találkozót kért. Azt is közölte, hogy áfacsalási ügyben szeretnének velem beszélni. A találkozón elmondták, hogy az amerikai kormány jó ideje figyelemmel kíséri a hazai gabona- és étolajpiacon tapasztalható áfacsalás miatti zavarokat, miután ezek súlyosan sértik az amerikai cégek érdekeit. Én körvonalaztam nekik a fórum munkáját, valamint azt, hogy a Bunge vezetősége arra panaszkodott, hogy a hatóságok az ügyben semmit nem tesznek.
– Önt arra kérték az amerikaiak, hogy adja át üzenetüket a NAV-nak?
– Igen, arra kértek, hogy informálisan tájékoztassam a NAV-ot: az Egyesült Államok kész bármilyen eszközzel együttműködni az áfacsalás visszaszorítása érdekében, beleértve a tapasztalatcserét, anyagi források és megfelelő eszközök felkutatását és alkalmazását. Azt is kérték jelezni az adóhatóság felé, hogy amennyiben a jelen helyzet nem változik, az általuk az ügyben vétkesnek tartott személyeket szankciókkal fogják sújtani. Én ezt az üzenetet átadtam. Azóta pedig láthatjuk, kitiltottak hat embert az Egyesült Államokból.
– Az áfacsalások területén sikerült azért eredményeket elérni?
– A Fórum Az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért még 2012 első fél évében felkérte az Ernst & Young adószakértőit, hogy javaslatot dolgozzanak ki a magyar kormány számára: milyen áfakulcs bevezetése esetén kerülhető el, hogy a költségvetést hátrány érje. A szakértők ezt a szintet 9-10 százalékban határozták meg, akkoriban a hazai média ezt ismertette is. Emellett a Bunge jelezte, hogy széles körű adatgyűjtést folytatott a hazai étolajpiacon, felderítendő az áfacsalt termékek gyártóit, disztribútorait. Ezt az anyagot először a Bungéval kapcsolatban álló NAV-illetékeseknek adták át, de miután ennek hatása nem volt, megkértek, hogy keressünk más utat a bizonyítékok átadására. Ez ügyben a fórum vezetése és én személyesen tárgyalást folytattam a NAV illetékeseivel, ahol a bűnügyi elnökhelyettes, Sors László közölte, hogy beosztottai kapcsolatba fognak velem lépni. Ez megtörtént, és én a Bunge által összegyűjtött bizonyítékokat a NAV rendelkezésére bocsátottam. Ennek eredményeképpen indultak nyomozások az ügyben, amelyek egy részéről a nemzetgazdasági miniszter 2013 végén a parlamentben be is számolt. Mára sikerült elérni, hogy a hazai élelmiszerboltok polcain áfacsalt étolaj nem található.
