Erdő Péter: Isten szándéka az egység

„Isten szándéka az egység, a világnak pedig szüksége van a zsidók és a keresztények közös kiállására.”

„Amikor tehát ott állunk a Nádas-tenger partján, akkor már nem a könyörgés ideje van, akkor már nekünk kell cselekedettel bizonyítani a hitünket” – figyelmeztetett Frölich Róbert.

Gáncs Péter a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke arról beszélt, hogy megszámlálhatatlanul sokszor kérjünk, kívánjuk Isten áldását köszönésképpen vagy éppen szertartások végén, mégis olyan sokszor szenvedünk „áldatlan állapotban”, a megosztottság, a széthúzás állapotában. Hogyan lehet – tette fel a kérdést – hogy amit „ennyit kérünk, ennyit kívánunk és ennyiszer fogadunk el, az nem hat ránk?”

A válasz a 133. zsoltárban van: Isten csak oda küld áldást, ahol a testvérek egyetértésben élnek. Ez nem azt jelenti, hogy mindenről ugyanúgy gondolkodnak, de az „egyben, a legfontosabban” egyetértenek – tette hozzá az evangélikus püspök.

Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke úgy fogalmazott: az emberi életnek tartalmat a világgal, Istennel és embertársakkal való kapcsolat ad.

A sokszor kiismerhetetlen világban biztos pont az isteni törvény, hogy „szeressük egymást”.

Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke arról beszélt, hogy a világban újra és újra eluralkodik a „hamisságok rettenete”. A gonosz, a hazugság azonban nem örök, és amikor Isten ráébreszti az embert önmagára és az igazságra, álomképként foszlik szerte. Isten azonban gyakran az embereket bevonva dönti romba a hazugság rendszereit, ezért szükség van az emberi kiállásra és hitre.

Csernák István, a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense azt emelte ki, hogy az ember életében a legnagyobb dolog az isteni szándék felfedezése. Hozzátette, hogy noha Isten akaratát az ember nem mindig értheti meg, mégis mindig „keresnie és szeretnie” kell azt.

Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke arról beszélt, hogy ha „nem ismerhetjük is a jövőt”, ismerhetjük azt, aki a „kezében tartja a jövőnket”, ez pedig reménységet ad.

Németh Pál református lelkész arra figyelmeztetett: Istennek egy népe van és ez az egy nép egy üzenetet hordoz a világban. Azt, hogy Isten irgalmas, türelmes, és megbocsátja bűneinket.

Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára fontosnak nevezte, hogy a zsidó-keresztény gyökerű Európában zsidók és keresztények tudjanak újra és újra együtt imádkozni és hirdetni Isten tetteit.

Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára mások mellett arról beszélt, hogy mind a zsidó, mind a keresztény vallás könyvvallás, így újra és újra vissza kell térniük a „szent iratokhoz”. „Őseink szent írott és szóbeli hagyományát életet adó kapcsolatba kell hozni napjaink kihívásaival és jogos elvárásaival” – mondta.

Az ökumenikus imahetet 1908-ban rendezték meg először az egyesült államokbeli Graymoorban. A ma már világszerte megtartott rendezvényhez két évtizede csatlakozott a MEÖT, mára pedig az ország szinte minden településén megszervezik. Az imahetet lezáró zsidó-keresztény imaórát ötödik alkalommal szervezete meg a Keresztény-Zsidó Társaság és az Avilai Nagy Szent Teréz Plébánia.