Napirenden a Matolcsy-doktrína

A Corvinuson az MNB támogatásával geostratégiai központ alakul, emiatt elköltöztetik az Antall József Tudásközpontot.

A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) holnapi ülésén külön napirendi pontban tárgyalja a jegybank alapítványainak oktatási tevékenységét – tudta meg lapunk. A MAB vizsgálata amiatt lesz esedékes, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kétszázmilliárd forinttal feltőkésített Pallas Athéné Alapítványt múlt héten éles hangvételű állásfoglalással támadta a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Bizottsága. Ebben az akadémikusok kifogásolták a jegybank látványos térnyerését a magyar felsőoktatásban, szerintük az MNB költséges ösztöndíjprogramjai nem felelnek meg a tudományos és törvényességi normáknak. A közgazdászok külön kitértek a PhD-képzésben részt vevő doktoranduszok támogatására. Állásfoglalásukban sérelmezték, hogy az MNB a PhD-iskolák legjobb hallgatóit igyekszik bevonni az akkreditációt nélkülöző programjaiba, nagyon magas, esetenként háromszázezer forintos plusz ösztöndíjat ígérve nekik. A közgazdászok szerint a doktori iskolák legkiválóbbjai, akiket az MNB a hatókörébe von, oktatói utánpótlásként elveszhetnek a saját egyetemeik számára.

A Magyar Akkreditációs Bizottság titkársága lapunk kérdésére közölte, hogy a sajtóból értesültek a jegybank oktatási programjai körüli problémákról. Mint mondták, először a Pallas Athéné által kedvezményezett intézetekben, a Pécsi Tudományegyetemhez és a Corvinus Egyetemhez fordulnak majd információért a Pallas Athéné programjait illetően.

Azt, hogy az MNB képzéseit nem akkreditálták, a MAB is elismerte. – Semmilyen megkeresés nem érkezett a jegybanktól a MAB-hoz – mondta lapunknak a szervezet elnöke, Balázs Ervin. A tudományos tanács vezetője szerint azonban erre nem is volt feltétlenül szükség. – Amíg a MAB által nem akkreditált szakokat indíthatnak az egyetemek, addig nincs miről beszélnünk – véli. Balázs Ervin személyes véleményét is megosztotta velünk. Mint mondta, a közgazdászközösség jellemzően nehezen reagál az újításokra, pedig a jegybank támogatási programjával csak a nemzetközi viszonyokhoz alkalmazkodik. Ha a piacon egy új partner jelenik meg, a források ott értelemszerűen jobban eloszlanak majd – mondta. Megkérdeztük Balázs Ervintől azt is, nem tartja-e problémának, hogy a forrásokat így a MAB által akkreditált intézetektől vonják el. A szervezet elnöke szerint azonban, a tudományos minőség-ellenőrzést illetően nem az MNB a fő probléma.

A Pallas Athéné Alapítvány szerint azonban a képzést igenis akkreditálták. Lapunknak küldött válaszukban azt írják, a valóság az, hogy az MNB által támogatott doktori program a Pécsi Tudományegyetem akkreditált Földtudományok Doktori Iskolájában indult el, ezért újabb akkreditációra a jogszabályok szerint nincs szükség. Az MNB alapítványa szerint a Pécsi Tudományegyetemmel kötött együttműködési megállapodás keretében indult el az egyetem doktori iskolájában a geopolitikai doktori képzés, hatvankét hallgatóval.

Más véleményen van Mellár Tamás közgazdász, az Akadémia állásfoglalását aláíró akadémikus, az akkreditációs bizottság tagja. Milyen közgazdaságtant oktatnak egy földrajzi doktori iskolában? – reagált megkeresésünkre Mellár, aki a Pécsi Tudományegyetem Gazdálkodástani Doktori Iskola témavezetőjeként maga is érintett az ügyben. – Két doktoranduszom is megkapta az ösztöndíjat, a képzésük azonban nem Pécsett, hanem Budapesten zajlik – mondta Mellár, szerinte ez is arra utal, hogy a földtudományi doktori iskolával legalizálja tevékenységét a jegybank. A professzor elmondta, az MNB eredeti elképzelése szerint a gazdálkodástudományi doktori iskolán keresztül adott volna ösztöndíjakat, az egyetem vezetése azonban az együttműködés ilyen formájától elállt. A professzor nem tudta megmondani ennek okát, lapunk azonban úgy értesült, a támogatásokért cserébe az MNB-alapítványok egyes, ideológiailag kérdéses munkatársak eltávolítását kérték. – Nem megnyugtató jelenség, hogy kellő jogosítványok nélkül megjelenik egy tőkeerős szervezet, majd a hazai doktori képzés terén diktálni kezd – reagált értesüléseinkre Mellár Tamás.

Lóránt Károly közgazdász, az Európai Parlament korábbi szakértője azonban élesen bírálta az állásfoglalást aláíró kollégáit. A szakember keddi, Magyar Hírlapnak adott interjújában azt nyilatkozta: az Akadémia bizottsága csírájában akarja megakadályozni a neoliberális tanokkal ellentétes doktrínák terjedését. Lóránt Károly szerint az MNB felsőoktatási térnyerése esélyt jelent arra, hogy a közgazdaságtanban évtizedek óta uralkodó neoliberális tanoknak alternatívája jöjjön létre. Lóránt szerint az aláíró MTA-tagok ezt akadályoznák meg.

Mellár Tamás szerint azonban ez teljes félreértése a történteknek. Szerinte az MTA-bizottság nem ideológiai alapon, a neoliberális tanok mellett foglal állást. Hangsúlyozta azt is, Szemben az árral címen korábban ő maga is a neoliberális elveket kritizáló könyvet jelentetett meg.

A pécsi professzor elismeri, hogy a hazai közgazdász doktori képzés korántsem tökéletes. A képzés megosztott, az egyes iskolák tagoltan, hatékony együttműködés nélkül képzik a hallgatókat. Szükséges lenne tehát a szervezetek közötti koordináció, követve a nemzetközi standardokat.

– Ha a Magyar Nemzeti Banknak valóban segítő szándéka lenne, akkor az egyetemeket ennek kialakításában támogathatná – véli Mellár Tamás, a professzor szerint azonban az oktatás tartalmáról minden esetben a tudománynak kell döntenie. – Ehelyett mintha klientúraépítés történne – jegyezte meg. Mindezt alátámasztja, hogy egyes doktoranduszok havonta háromszázezer forint hozzájárulást kapnak. – Összehasonlításképp, egy több mint tízéves szakmai múltú egyetemi tanár bruttó 460 ezer forintot keres – tette hozzá a professzor.

Nem csak az MTA Közgazdaságtan Bizottságának tagjai kezelik fenntartással az MNB tudományos nyomulását. László Mátyás, a Közép-európai Egyetem (Central European University, CEU) tanára szerint az MNB alapítványainak a hírek szerint nincs meg a hátterük ahhoz, hogy egy doktori iskolák feletti intézményként működhessen.

– Formailag jó ötletnek tűnhet, a tartalom azonban mintha hiányozna – mondta megkeresésünkre a CEU professzora. László Mátyás szerint nincs az MNB mögött kellő humánerőforrás, miközben a különböző doktori iskolákból toborzott diákság is más háttérrel érkezik a programba.

A professzor kérdésünkre elmondta, korábban már felvetődött a gazdaságtudományokat oktató doktori iskolák közötti együttműködés ötlete. Az azonban éppen az akkreditációs folyamatok miatt akadt el. A tudományos műhelyek ugyanis nem akarták kockáztatni  jogosítványaik elvesztését.

Úgy tűnik, ami a közgazdász doktori iskoláknak nem sikerült, a jegybank alapítványainak igen. Megtudtuk, az MNB a Corvinus Egyetemen újabb állásokat foglalt el. A Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézetet tavaly ősszel helyezték át a gazdálkodástudományi karról a társadalomtudományi karra, az akkori hírek szerint a Corvinus önállóságát köszönhette a jegybanknak. A kar dékánja, Csicsmann László megkeresésünkre megerősítette: az intézeten belül geostratégiai központ néven új szervezeti egység alakul.

A februárral kezdődő szemeszterben az intézet régi és újonnan felvett kollégái gondozzák a regionális környezeti mesterszakot, amelyre 28 főt tudtunk felvenni – írta Csicsmann László. Az új központ létrehozása állítólag nem volt konfliktusmentes. A társadalomtudományi kar dékánja megerősítette, az új szervezet az egyetemen működő Antall József Tudásközpont Közraktár utcai irodáit foglalja el. A hírek szerint a tudományos műhely munkatársainak sietve kell távozniuk helyükről. Erről szerettük volna megkérdezni a rendszerváltás utáni első szabadon választott miniszterelnök fiát, a központot vezető Antall Péter azonban nem kívánt nyilatkozni az ügyről.