A megyei önkormányzati hivatal dísztermében tartott eseményen a Pest régió térképét kézjegyével látta el Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára és Szabó István, a Pest megyei közgyűlés elnöke.
Turóczy László közölte: a minisztérium és a KSH előkészítette azt a beadványt, amelyben Magyarország kezdeményezi az Európai Bizottságnál és az Európai Unió statisztikai hivatalánál a közép-magyarországi régió kettéválasztását. A dokumentumot csütörtökön formálisan is eljuttatták hozzájuk.
Vitályos Eszter emlékeztetett arra: a Magyar Közlönyben a múlt év végén jelent meg a kormányhatározat arról, hogy a kormány egyetért a közép-magyarországi régió kettéválasztásának szükségességével Budapest és Pest megye közös közigazgatási határa mentén. „Magyarország kezdeményezi az Európai Bizottságnál a jelenlegi közép-magyarországi régió kettéválasztását, hogy ezáltal Budapest és Pest megye 2018-tól két önálló tervezési-statisztikai régiót alkosson. A kettéválasztás célja, hogy a Budapesthez képest kevésbé fejlett Pest megyére kedvezőbb európai uniós támogatási feltételek legyenek érvényesek 2020 után” – idézte az államtitkár.
A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kiemelte: hosszú küzdelem eredményeként történhet meg a változtatás, amelynek előnyeit több mint 1,2 millió ember élvezheti majd.
A módosítás indokaként arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 2007 és 2013 között Pest megyére mindössze körülbelül 350 ezer forint európai uniós támogatás jutott fejenként, addig Budapestre 860 ezer, a többi régióban pedig 930 ezer forint, és „a szűkös források elfogadhatatlan hátrányt jelentettek a megye településeinek, cégeinek”.
Pest megye 2020 után átkerül a kevésbé fejlett régiók kategóriájába, és többletforráshoz jut a 2021-ben kezdődő fejlesztési ciklusban – mondta az államtitkár, s az előnyök között említette, hogy az uniós forrásokhoz szükséges hazai társfinanszírozás mértéke 50 százalékról 15-re csökken, a támogatható tevékenységek a kevésbé fejlett régiókéval egyezőek, a jelenlegihez képest bővebbek lesznek, változik a támogatásintenzitás, egyszerűbben lesznek érvényesíthetők a megye fejlesztési érdekei. A megnövekedett fejlesztési források és a kedvezőbb támogatási feltételek nagyobb esélyt adnak Pest megye leghátrányosabb helyzetű térségeinek felzárkózására – fogalmazott.
Vitályos Eszter hangsúlyozta azt is, hogy „a főváros a szétválással nem jár rosszul, hiszen sem most, sem későbbiekben nem fog kevesebb uniós forráshoz jutni az önálló Pest megye miatt”.
Turóczy László egyebek között arra mutatott rá, hogy a kormány szakmailag megalapozott stratégiai döntést kívánt hozni. A szakmai előkészítés eredményeként mintaértékű tanulmány született, amelynek alapján a kormány le tudta folytatni a szükséges politikai egyeztetéseket, s a javaslat az összes érintett szakmai szereplő egyöntetű támogatását élvezte.
A kormány szakmai érvekkel alátámasztva és politikai konszenzust élvezve hozta meg a decemberi döntést – jelentette ki.
A helyettes államtitkár kiemelte: olyan szakmai és politikai konszenzussal alátámasztott döntésről van szó, amelynek nincsenek vesztesei. Hozzátette, hogy a kettéválás nem jelenti a Budapest és Pest megye között fennálló nagyon szoros együttműködés, egymásra utaltság gyengülését, hiszen „itt lényegében egy mesterségesen létrehozott statisztikai régió kettéosztásáról van szó”.
Szabó István fideszes közgyűlési elnök köszönetét fejezte ki valamennyi közreműködőnek, aki részt vett a folyamatban, és külön kiemelte, hogy a főváros önkormányzata, illetve a megye 187 települése egyöntetűen támogatta a változtatást.
