Idén július elsejétől a kormány tervei szerint a járási és megyei kormányhivatalok álláshelyeinek 10 százalékát szüntetik majd meg. A járási hivatalokban 16 800-an dolgoznak, megyei szinten pedig 17 ezren, vagyis a 10 százalékos csökkentés majdnem 3400 ember elküldésével járna, épp a köztisztviselők napjára időzítve – mondta lapunknak a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Boros Péterné hozzátette, ezt részben az üres álláshelyek megszüntetésével akarja elérni a kormány, hiszen négy éve létszámstop van a hivataloknál, és így a nyugdíjba vonulók helyett nem vettek fel új embereket. Tehát nyilván azzal kezdi a kabinet, hogy az üres helyeket „kiírja” a rendszerből. Csakhogy jelentős munkaerőhiány alakult ki, részben az alacsony keresetek, részben a létszámstop miatt, így inkább az üres álláshelyek betöltésére lenne szükség – vélte az érdek-képviseleti vezető.
A szakszervezet a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum legutóbbi ülésén találkozott ugyan a kormánytisztviselői karról szóló javaslattal, de a minisztériumi háttérintézmények megszüntetése, illetve beolvasztása ügyében semmilyen tájékoztatást nem kaptak. Ezért még hétfőn kezdeményezték a fórum összehívását. Azt nem tudják még, hogy mikor sikerül egyeztetni.
– Az egészségügy és az oktatás mellé most ez a terület is felzárkózott, létszámhiány és bizonytalanság van a közszolgák körül, az állam pedig a legrosszabb munkáltatóvá lépett elő. Ha pedig sok ezer embert irányítanak át a versenyszférába, az sem jó megoldás, mert azzal a veszéllyel jár, hogy az egyetemről kikerülő fiatalok nem tudnak majd elhelyezkedni ott – vezette le a főtitkár, aki nem tartja jónak a leépítések ügyében kezdődött számháborút, ezért is akarják elérni az érdekegyeztető fórum összehívását.
Arról tegnap az Index számolt be, hogy a Lázár-féle tervezettel, vagyis a 73 állami szerv, illetve minisztériumi háttérintézmény megszüntetésével vagy minisztériumokba olvasztásával mintegy hatezer állami dolgozótól válnánk meg. (Arról már a múlt héten beszélt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy az új feladatgazdák, tehát a minisztériumok a beolvasztás előtti létszám csupán 80 százalékát veszik majd át. Innen jön ki a 20 százalékos leépítés.) A hírportál által megszerzett előterjesztés mellékletéből kiderül, hogy a minisztériumok alatt működő központi hivatalokban és költségvetési szerveknél idén év elején 250 248-an dolgoztak. Ebből a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), továbbá a rendvédelmi és nemzetbiztonsági feladatokat ellátó szervek dolgozóival nem kell számolni, így 36 245-re apad a potenciális érintettek köre. Pontosabban ennél még nagyjából ötezerrel kevesebbre, ugyanis a Magyar Államkincsárat, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet, az Országos Mentőszolgálatot, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt és a Veritas Történetkutató Intézetet érintetlenül hagynák – emlékeztetett a portál. Ennél a létszámnál 20 százalékos leépítéssel durván 6000-rel csökkenhet az állami alkalmazottak létszáma.
Érdekes a tervezetben megjelent kormányzati indoklás is. A több ezer, sőt több tízezer ember sorsát befolyásoló program szükségességét részben az alaptörvényből vezették le: mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék, ez viszont manapság nincs garantálva mindenkinek – szól az Index szerint az érvelés, ahogy az is előkerül, hogy az érintett szervezetek működése átláthatatlan és pazarló. De az, hogy a fűnyíróelvhez hasonló megszüntetés vagy a létszámcsökkentés miként járulhat hozzá a részrehajlás nélküli ügyintézéshez, egyelőre nem világos. A tervezetben szó esik arról is, hogy az átalakításban nem érintett központi hivataloknál és minisztériumi háttérintézményeknél (ezeket külön felsorolja a dokumentum) az idei dolgozóknak csak a 90 százaléka maradhatna státusban 2017-ben.
Állítólag a végső döntést Orbán Viktor hozza majd meg a bürokráciacsökkentési „halállistáról”, azaz ő dönti el, hogy a 73 intézményből hány maradhat. A konkrét intézményneveket tartalmazó lista ellen sajtóhírek szerint több miniszter is tiltakozott, a háttérintézmények vezetői pedig többnyire csak a sajtóból értesültek róla, hogy mit tervez velük a kormányzat.
Az alkudozásra nincs sok idő, a tervek szerint a február 10-i kormányülésen már el is dönthetik, pontosan mely intézményeket szüntessenek meg vagy soroljanak minisztérium alá. Lapunk úgy tudja, a Lázár-listán szereplő minisztériumi háttérintézmények vezetőit néhány hete már berendelte a Miniszterelnökség éppen azért, hogy számot adjanak a tevékenységükről. Azt azonban, hogy erre miért volt szükség, akkor nem indokolták meg nekik.
Az ELTE közigazgatási jogi tanszékének vezetője, Fazekas Marianna arra hívta fel a figyelmet, hogy a központi hatóságoknál dolgozóknak akkor is el kell látniuk a feladatukat, ha a kormány bürokráciacsökkentést hirdet, a minisztérium alá sorolással legfeljebb a cégtáblát cserélik majd ki. A múlt héten ismertetett módon tehát épp a bürokráciát nem lehet csökkenteni – tette hozzá. Gál András Levente, a Magyar Közigazgatási és Szervezetfejlesztési Kutatóintézet Alapítvány kuratóriumi elnöke, korábbi közigazgatási államtitkára szerint jó a tervezett átalakítások iránya.
