Nincs helye számháborúnak, és a kormányt nyilván nem félelmek vezetik a demonstrációval kapcsolatban – fogalmazta meg véleményét a múlt szombati pedagógustüntetésről Kovács Zoltán kormányszóvivő az Origónak adott interjújában. Mint mondta, az ultimátumok nem működnek, „egy olyan nagy rendszerről beszélünk, amelynek az átalakítása az eredményeket tekintve akár évtizedeket is igénybe vehet. Ami biztos, hogy a 2010 előtti rendszer megbukott”. Kovács szerint a 2009-es utolsó PISA-felmérés eredményei is egyértelműen azt mutatták, hogy változtatni kell.
Az Origo kérdésére, miszerint a 25 pont közül hányat fogadhat el a kormány, a szóvivő úgy válaszolt, hogy az Emmi által folytatott konzultáción több mint kétezer oktatási intézményt kérdeztek meg – és több mint négyezer észrevétel érkezett. Ennél a kérdésnél nem felejtette el hangsúlyozni, hogy „nincsenek tabutémák, mindenről lehet beszélni, de a még be sem fejeződött pedagógusbér-emelés ügyében felelősséggel nem tudunk többet vállalni”.
A lap felvetésére, miszerint Orbán Viktor 18 százalékos béremelést olvasott ki a követelésekből, de ilyet az újságíró leírva nem látott, Kovács Zoltán így reagált: „Ha megnézzük a követeléseket, és elvégezzük a számításokat, akkor ez az arány jön ki.” A sztrájkra utalva arról is szólt, hogy „az ultimátum és a zsarolás nem fog működni”, mint hangsúlyozta: tárgyalásra van szükség. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megszüntetésével kapcsolatban a kormányszóvivő hangsúlyozta: két év tapasztalatainak birtokában is jogos kérdés például, hogy valóban az-e a helyes irány, hogy a Klik központjában döntenek mindenről. Úgy véli, az egyeztetések során meg kell nézni, hogy a Klik átszervezésével megoldást lehet-e találni ezekre a kérdésekre. Azt, hogy mennyi idő van erre, nem árulta el, ahogy azt sem, mekkora a Klik adóssága. Lázár János a csütörtöki kormányinfón 17 milliárd forintról beszélt.
A horvát és a szerb határon lévő kerítés megerősítése kapcsán Kovács elmondta, „szó sem lehet” arról, hogy adott esetben fegyverrel akadályoznák meg az illegális határátlépést. Annak kapcsán, hogy a magyar–ukrán határra is épít-e kerítést az állam, elmondta, hogy a legváratlanabb helyzetekre is fel kell készülni.
Az alaptörvény-módosítás kapcsán megjegyezte, meg kell hallgatni a politikai és szakmai érveket. Kifejtette: „Régóta figyelmeztettek egy párizsihoz hasonló merényletre, a francia hatóságokat mégis meglepetésként érte a támadás. Sokszor elmondtuk: nincs konkrét terrorfenyegetettség Magyarország ellen, de mindent meg kell tenni, hogy felkészüljünk egy ilyen helyzetre is.”
