Éger István, az orvosi kamara elnöke, a NEK levezető elnöke az ülés utáni sajtótájékoztatón ismertette az ülés résztvevőinek álláspontját: sürgetik az ágazati bérrendezés haladéktalan megindítását, az egészségügyi háttérintézmények önállóságának fenntartását, valamint a népegészségügyi szemlélet erősítését a járóbeteg- és a fekvőbeteg-ellátás felzárkóztatásával.
Továbbra is az a véleményük, hogy az egészségügynek szüksége van önálló minisztériumra megfelelő számú és felkészültségű szakemberrel.
Mindezeken túl úgy látják, hogy a kormánynak emelnie kell az egészségügyre fordított közkiadások értékét, amely a NEK-ülés résztvevői szerint nem lehet kevesebb a GDP 6,5 százalékánál. Éger István közölte: ez 500-600 milliárd forint pluszt jelentene, ami a jelenlegi gyógyító-megelőző ráfordítások több mint fele, egyes számítások szerint hetven százaléka. Ezt az összeget maximum néhány év alatt, alapos tervezéssel „vissza kell táplálni\" a rendszerbe, törvényben garantált és előre deklarált módon – tette hozzá.
A NEK munkájában a szakmai kamarák, a betegszervezetek, a reprezentatív ágazati szakszervezetek, valamint a parlamenti pártok képviselői vehetnek részt.
Lukács László, a Jobbik frakcióvezető-helyettese, aki jelen volt a kerekasztal ülésén, a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, pártja is úgy látja, hogy az ágazat legfőbb gondja az alulfinanszírozottság. A Jobbik „együtt érző egészségügyet” szeretne, amelynek része a megfelelő finanszírozás és az ágazatban dolgozók bérfejlesztése. Helye van a Jobbik által elindított, az egészségügyet érintő „valódi nemzeti konzultációnak”, amelynek első lépéseként felveszik a kapcsolatot a betegszervezetekkel és a szakmával, majd érdemi kérdésekkel keresik meg a lakosságot – tette hozzá. A konzultáció célja, hogy a kormányt érdemi lépésre, cselekvésre vagy éppen meghátrálásra kényszerítse az egészségügy területén olyan ügyekben, amelyekben az elmúlt hat évben nem sikerült előrelépni – ismertette.
