Ha a községbe látogató továbbhalad Felcsút mindenképpen leggrandiózusabb látványossága, a Pancho Aréna mellett, a Váli-vízen átívelő új fahídra lehet figyelmes. A kicsiny átkelő vadonatúj aszfaltúthoz csatlakozik, amelyet kandeláberek szegélyeznek. Az út a Puskás Akadémia megállóhoz vezet, amely tulajdonképpen egy hosszú peron, előtte két sínpár húzódik; a sínek Bicske felé száz méter után egy földhányásban végződnek.
A pályát azonban semmi kifogás nem érheti: a masszív beton talpfák alatt több mint 6 ezer köbméter vasúti zúzottkő nyugszik. Amint az a novemberi átadáson kiderült, az 5,7 kilométer hosszú, 760 milliméteres nyomtávolságú Vál-völgyi kisvasút vonalán három állomás épült. A vonalon elkészült még hat vasúti átjáró, egy-egy mozdonyszín és fénysorompó, négy kilométer földárok és egyéb műtárgyak. A tervezett menetidő 25 kilométer/óra sebesség mellett 20 perc – persze ha egyszer megindul a közlekedés, addig utasok híján be kell érnünk a látvánnyal.
Egy út menti kávézó vendégei egyelőre semmit nem hallottak arról, mikor indul az első járat, már csak azért sem, mert, mint mondják, a kocsik még nem érkeztek meg. Arról sem tudnak, hogy meghosszabbítanák a nyomvonalat. Bár szerintük inkább a turistáknak épült a vasút, láthatólag büszkék rá; húsz éve sem a kisvasút, sem a stadion megvalósulásában nem hittek volna. Az egyik vendég a miniszterelnököt is ismeri gyerekkorából, egy klubban futballoztak, amikor a helyi csapat még a megyei első osztályban gyűjtögette a pontokat. Rendes gyereknek ismerte.
A lefektetett vágány nyomába eredünk, amely Alcsútdoboz irányába fut. A Felcsút megállóhoz közeli gumiszerelő műhelyben azt mondják, télen már nem, csak tavasszal indul meg a közlekedés a több hónapja átadott vonalszakaszon. Mindenesetre az utasokat szépen felújított indóház, parkosított környezet, díszburkolattal kirakott parkolóhelyek, a már megszokott kandeláberek és egy újonnan emelt kocsiszín fogadja. A figyelmes kivitelezők még egy öntöttvas díszkutat is telepítettek a megálló területén. A kocsiszínben két felújított, Mk48 típusú mozdony várja a tavaszi rajtot, mögöttük egy hajtány áll ugrásra készen. A kocsiszín mögé is befut egy vágány, célja ma még rejtett, mindenesetre az itt húzódó peron fedett, és energiatakarékos izzók világítják be este.
A síneken túl egy tábla informálja a látogatót. „Széchenyi 2020 – Európai Unió, Magyarország kormánya, Európai Regionális Fejlesztési Alap; A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, Felcsút–Alcsútdoboz szakaszon kisvasúti vonal turisztikai célú fejlesztése. A támogatás összege: 600 millió forint.” A lényeg az utolsó mondat, az állomásépületbe betekintve ugyanis újabb csodák várnak. A falon festmények (vagy reprintek), vadtrófeák, a minden bizonnyal kávézónak szánt helyiségben pedig bőrszékek, márványpult, nemesacél szagelszívó és konyhatechnológia. A mosdó igényes csempével burkolt, már a folyékonyszappan-adagolót is feltöltötték. Az épület körül díszburkolaton lépdelhetünk, persze csak vigyázva, nehogy megsértsük a talajszintbe rejtett, az állomás esti kivilágítására szolgáló fényforrásokat.
Áthajtunk Alcsútdobozra, ahol csak a település határában fekvő arborétumnál áll majd meg a vonat, ám amíg az állomást eléri a szerelvény, hatalmas vájaton halad át, amelynek oldalain beton vízelvezetőket helyeztek el. Itt található az ideiglenes (?) végállomás, ám a luxusról e helyen már le kell mondania a leendő utazónak: bár a világítást itt is kandeláberek nyújtják, az állomás lányegében egy peron, semmi egyéb. Ráadásul innen egy darabig csak földúton lehet haladni az arborétum felé.
Ennek ellenére már megvalósíthatósági tanulmány is készült a miniszterelnök szívügyének tekintett vonal fejlesztéséről, a Figyelő ugyanis megszerezte azt az értekezést, amely vizsgálja, hogyan lehetne csatlakoztatni egy Etyek–Bicske viszonylatot a fővárosba tartó vasúthoz, illetve miként lehetne összekötni a felcsúti kisvasúttal. Az uniós forrásból dotált tanulmányból kiderül, hogy Bicske és Etyek között naponta nyolcvanan utaznak busszal, Etyek és Alcsút között még ennyien sem, csupán harmincan. Etyekről Budapestre átlagban 1340-en tartanak naponta, az anyag készítői úgy számolnak, közülük százan ülnének át a lassabb, keskeny nyomtávú vasútra. Százan letennék az autót, száz új utast remélnek az új oktatási központokból, munkahelyekből, ötvenet-ötvenet pedig az „értékarányos, garantált, biztonságos új szolgáltatás”, valamint a szabadidős és sporttevékenységek vonzanának. A vonal működtetése viszont még úgy is évente közel 29 milliós veszteséget okozna az adófizetőknek, hogy a tanulmány számol jegyárbevételekkel és állami árkiegészítéssel.
Több verzió is készült az etyeki csatlakozásról, a legvalószínűbb a 8 milliárdos bicskei bekötés, amelybe ha csatlakoztatják a felcsúti szárnyat, az további egymilliárdot igényelne. Az anyag rámutat arra is: Bicskén eleve úgy korszerűsítették az ottani állomást, hogy képes legyen fogadni a felcsúti kisvasutat. A dolgozat azzal számol, hogy a Vál-völgybe tervezett vonat a mariazelli kisvasút 1981-es, kiselejtezett járműveit kapná meg.
– Ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig – szögezte le a kormányfő tavaly novemberben, ám Szili Miklós, Lovasberény független polgármestere azt mondja: ahogy mi, úgy az önkormányzat munkatársai is csak a médiából értesültek az elképzelésekről, hivatalosan nem értesítette őket senki. Egyébként Alcsútról Lovasberényig a korábbi tervek szerint kerékpárút vezetne épp azon a nyomtávon, ahol most a kisvasutat tervezik, tudjuk meg, a kettő értelemszerűen üti egymást.
Csak annyit tudunk, ami a helyi újságban is megjelent: a novemberi bejáráson láttam én is a létesítményt – közli érdeklődésünkre Tóth Erika (Fidesz–KDNP), Alcsútdoboz polgármestere is, aki a vonal meghosszabbításáról ugyanúgy nem hallott, mint kollégája. Ugyanakkor előadja: igenis van létjogosultsága a vasútnak, mert nagyon szép a vidékük, országos hírű az arborétumuk, s hosszasan ecseteli a környék látnivalóit. A kisvasúttal igazi turisztikai termékcsomagot tudnak majd kínálni – teszi hozzá.
Felvetjük, akadnak még az országban szép számmal csodálatos adottsággal, kulturális értékkel bíró régiók, amire a polgármester leszögezi: azok mind fejlettek. Hiába próbáljuk meggyőzni, hogy Szabolcsban, Somogyban vagy Baranyában vannak azért még hiányosságok, közli: nagyon jól ismeri Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, és csodálatos fejlesztések zajlottak országszerte, példaként a fertődi, keszthelyi kastélyokat említi. – Ez a környék kiabál azért, hogy érdemes idejönni, beruházni, kikapcsolódni, ehhez persze még sok minden kell – mondja búcsúzóul.
A tervekkel kapcsolatban megkérdeztük a környék polgármestereit is, de Pálffy Károly (Fidesz– KDNP), Bicske, Garaguly Tibor (független), Etyek és Mészáros Lőrinc (Fidesz–KDNP), Felcsút első embere lapzártánkig nem felelt kérdéseinkre, ahogy a térség országgyűlési képviselője, Tessely Zoltán (Fidesz–KDNP) sem.
