Személyes adatokat tartalmaznak, ezért nem minősülnek közadatnak, vagyis közérdekből nyilvános adatnak a magyar külképviseletekhez kiküldött nagykövetek, külgazdasági attasék és a kereskedőházak vezetőinek szakmai életrajza – ezzel az indoklással továbbra sem hozza nyilvánosságra a Külgazdasági és Külügyminisztérium az érintett diplomaták, külügyesek életrajzát. Az Origo azt írja, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán csütörtökön kihirdetett jogerős ítélet szerint a külügyi tárcának ki kellene adnia a kért adatokat az Együtt politikusának.
Az ellenzéki párt elnökségi tagja, külügyi szakpolitikusa Hajdu Nóra még 2015 tavaszán indított pert, miután közérdekű adatigénylésére a tárca megtagadta a választ. Hajdu az Origónak azt mondta, azért kérte ki az összes nagykövetnek, külgazdasági attasénak és a külföldön működő nemzeti kereskedőházak vezetőinek életrajzát, mert a kinevezések alapján próbálta volna feltárni, „hogyan működik a külügy az új külpolitikai irányvonalak mentén”.
Akkoriban kapta fel a sajtó a svájci magyar nagykövet Nagy Istvánt, akit Orbán svájci bankáraként és Mr. Arábiaként emlegettek – titokzatos emberként, akit évtizedes ismeretség fűz a kormányfőhöz. Életrajza nem volt elérhető, és a külügy sem adta ki az újságíróknak.
Akkoriban Kiss Szilárd, a moszkvai agrárattasé ügye már széles körben ismert volt, és aggályokat vetett fel. A rejtélyes miniszteri biztos Kiss Szilárd ellen tavaly tavasszal emeltek vádat a 700 milliós takarékbotránnyal összefüggésben vesztegetés miatt. A vád szerint rávett valakit, hogy a banki tartozását szerezze meg áron alul. Mint az Origo megírta, korábban felügyelőbizottsági tag volt két quaestoros cégben is.
Tavaly nyár elején Kiss Szilárd azzal került megint a hírekbe, hogy kiderült: a nyomozó hatóság minden eszközét bevetve sem bukkant a nyomára Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester Kissel közös oroszországi cégének, miközben egy civil blogger könnyedén megtalálta.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék tavaly júniusban még elutasította Hajdu Nóra adatigénylését, és igazat adott az alperes minisztériumnak, amely arra hivatkozva tagadta meg az életrajzok kiadását, hogy azok nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak, így azokat nem is kell közreadni.