A perben az ellenzéki politikus sem vitatta, hogy a személyes adatok – lakcím, magántelefonszám – jogszerűen takarhatók ki az önéletrajzokból, azonban szerinte annak többi tartalma olyan információ, amely a közfeladat ellátásával szoros kapcsolatban áll: azt lehet megtudni belőlük, hogy a köztisztviselő milyen végzettség, szaktudás és szakmai előmenetel alapján tölt be milyen pozíciót.
Ám a napokban a Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú döntést, és úgy rendelkezett, hogy 15 napon belül a külügyi tárcának ki kell adnia a kért adatokat. Az Origo azonban a külügyi tárcától megtudta: nem fogják kiadni az életrajzokat. A minisztérium a jogerős döntés ellen felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához, kérve azt is, hogy a Kúria függessze fel a másodfokú bíróság döntésének végrehajtását.
A tárca azzal érvel, hogy a felperes által is elismert személyes adatok kitakarására a minisztérium nem kötelezhető. Arra hivatkoznak, hogy az adatvédelmi hatóság és az Alkotmánybíróság szerint sem kötelezhetők „új adat előállítására”, vagyis arra, hogy több száz dokumentumból kihúzzák a személyes adatokat. Bíznak abban, hogy döntésével a Kúria visszatér az elsőfokú ítélethez.
A kormány még azelőtt lecserélte a nagykövetek csaknem harmadát, hogy az EU-biztosnak kinevezett Navracsics Tibor helyét elfoglalta volna Szijjártó Péter a külügyminiszteri székben. A minisztercsere után pedig további legalább két tucat állomáshelyen volt még személycsere a nagyköveti poszton. Schmitt Pál unokaöccsét, Magyarország sanghaji főkonzulját például hazarendelték, a volt sajtófőnökét viszont kinevezték Jakartába. A külügyi bizottság volt elnökének testvérét Moszkvába küldték, Orbán Viktor biztonságpolitikai tanácsadóját pedig Washingtonba – neki például most is nyilvános az életrajza.
