Nem foglalt állást a Fidesz-holdudvar

A legtöbben elhárították érdeklődésünket, amikor a választási irodánál történtekkel kapcsolatos véleményüket kérdeztük.

Semmilyen értelmiségi összeállításban nem vagyok partner

– ez már Fábry Sándor műsorvezető, író reakciója lapunknak. Hozzátette ugyanakkor, hogy a NVI-nél történtek valóban érdekes témául szolgálnak. Lánczi Tamást, a Századvég vezető elemzőjét is felhívtuk, hogy megkérdezzük az esetről. Ő először sérelmezte, hogy lapunk az elmúlt egy évben nem kereste meg, majd mikor elmondtuk, milyen ügyben jelentkezünk, kijelentette: a Magyar Nemzetnek nem szeretne nyilatkozni.

Az ügyben az egyetlen érdemi reakciót így Gaudi-Nagy Tamástól, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjétől kaptuk, aki azt mondta: amennyiben valóban meg nem engedhető eszközökkel akadályozták népszavazási kezdeményezés benyújtását, az a demokratikus jogállam elleni támadásként fogható föl. A jogász megjegyezte: a jogszabályok már amúgy is jelentős akadályokat emelnek a népakarat közvetlen kifejezésére szolgáló referendum elé.

Noha nem lapunknak, hanem a 444.hu-nak nyilatkozott az ügyben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, tulajdonképpen Gaudi-Naggyal azonos álláspontra helyezkedett. „Fölháborítónak tartom, ha ilyesmi történik Magyarországon” – mondta arra a kérdésre, mit gondol arról, hogy kigyúrt kopaszok akadályozták egy népszavazási kezdeményezés benyújtását. A miniszter nyomatékosította: nem ismeri az eset részleteit, de biztos benne,

„ha ott bárki bárkit a szabadságában akadályozott, akkor el kell nyernie a méltó büntetését”.

Az Index és a 444.hu riportere tegnap este utolérte Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert is, aki előbb azt állította, nem követte a napi eseményeket. Később azonban már arról beszélt, a hírportálokon megjelent felvételeken ő csak azt látta, volt lökdösődés, azt azonban nem, hogy Kubatov Gábor beosztottjai lettek volna, akik ott voltak a helyiségben. Az interjú végén viszont már ismét úgy fogalmazott: „meg kell nézni a felvételeket, mert még valóban nem láttam (őket)”. Lázár megkerülhetetlennek nevezte, hogy az eset kapcsán beszéljen Kubatovval. A miniszter hozzátette azt is, hogy a Nemzeti Választási Bizottságnak „nyilván” mérlegelnie kell a népszavazási kezdeményezés benyújtásának minden körülményét.

Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet igazgatója lapunknak azt mondta: a történtekért a jogalkotót terheli felelősség, amiért 2013-ban úgy módosította a népszavazási törvényt, hogy ugyanabban a témában csak egy kezdeményezést lehessen benyújtani. Ha igaz a hír, hogy a fideszes Kubatov Gáborhoz köthető ferencvárosi biztonsági emberek akadályozták az MSZP népszavazási kérdésének benyújtását, az szintén a kormányzat felelősségét veti fel. A szakértő szerint a tegnapi dulakodás a rendszerváltás utáni időszak egyik megalázó pillanata, mélypontja volt, rombolta a jogállami intézményrendszerbe vetett közbizalmat.

– Eddig azt hihettük, ilyesmi csak a Balkánon fordulhat elő

– fogalmazott Magyar Kornélia. Szerinte a nagyobbik kormánypárt a referendum óriási mozgósítóerejétől fél, mivel az – hasonlóan a 2008-as, általa kezdeményezett szociális népszavazáshoz – valójában a kormánnyal szembeni bizalmi szavazás lenne.

Kiszelly Zoltán politológus szerint úgy tűnik, a mostani hatalom is – a Gyurcsány-kormányhoz hasonlóan – próbálja korlátozni a közvetlen, részvételi demokráciát, és azt reméli, minél több idő telik el, a társadalom annál inkább elfogadja a vasárnapi zárva tartást. A szakértő úgy látja: a 2008-as népszavazás tapasztalataiból kiindulva félnek egy referendum következményeitől, azonban fölösleges ilyen eszközökkel élniük, hiszen kétséges, sikerülne-e kétmillió támogató szavazatot szerezniük a szocialistáknak az ügy mögé.