A napilap szerint a dékán hangsúlyozta: Magyarország a fél évszázadra visszatekintő ausztrál és brit gyakorlatot honosítja, így minimális a három év múlva startra kész tervvel járó kockázat.
A Népszabadság azt írta, a tervek szerint a magas szaktudású ápolók egyetemi mesterképzésen szerzik meg azt a szaktudást, amellyel egyes, most még orvosi végzettséghez kötött feladatokat biztonsággal elvégezhetnek. Ez a gyakorlatban másfél éves egyetemi képzést jelent a főiskolai diploma megszerzését követően.
A tervezett rendszer előnyeként említette Betlehem József azt is, hogy a feladatbővítés és az ezzel járó magasabb bérezés nagyobb számban tarthatja itthon az ápolókat.
Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára a lapnak úgy reagált: az újonnan megalakuló szakmai kollégiumoktól vár az ápolói kompetencia rendezéséről mihamarabb javaslatot.
