Gyurcsány Ferenc a pert a rendező Elment az öszöd című 2013 tavaszán bemutatott filmje miatt indította, mert annak egyes kitalált, jövőben játszódó jeleneteiben a volt miniszterelnököt alakító színészt börtönfolyosón, bilincsben vezették.
A politikus szerint az ennyire bántó, sértő bemutatásra semmiféle társadalmi igény nincs, semmiféle közcél, közérdek nem indokolja, szerinte a film személyiségi jogi jogsértés megállapítására alkalmas.
Gyurcsány Ferenc jogi képviselője korábban kifejtette: ügyfele a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának pártján áll, de ennek is van határa. Az ügyet próbapernek szánják, ahol eldőlhet, hogy ezután teljesen szabad kezet adnak a bántó, sértő megnyilatkozásoknak, és a közszereplőket bármilyen bűncselekmény elkövetőjeként be lehet majd mutatni.
A filmrendező jogi képviselője ugyanakkor azzal érvelt korábban: a perbeli alkotás fiktív, jövőben játszódó történetet mutat be, játékfilm, nem dokumentumfilm, ezért kizárt, hogy személyiségi jogsértés történhetett.
A Fővárosi Törvényszék 2013 decemberében elutasította a volt kormányfő keresetét, a fellebbezés miatt másodfokra kerülő ügyben pedig a Fővárosi Ítélőtábla 2015 márciusában hagyta helyben és emelte jogerőre az elsőfokú döntést. A tábla szóbeli indoklásában főként a véleménynyilvánítás és az alkotói szabadság védelmét emelte ki.
A Kúria elutasította a jogerős ítélet ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet.
