Szaporodnak a műhibaperek

Több a műhiba a kórházak elavult eszközei és a túlterhelt orvosok miatt. A kártérítés olykor nevetséges.

– A példákból is látszik, gyakran előfordul, hogy elmarad a szigorú felelősségre vonás, a szakértők egy részének ugyanis nem az a céljuk, hogy börtönbe juttassák a kollégáikat. Ha lehet, inkább kimondják, hogy nincs ok-okozati összefüggés a halál és a mulasztás között, vagy azt hangsúlyozzák, hogy a betegsége miatt a páciens egyébként is elhunyt volna – mondta az ügyvéd. Ábrahám László szerint ráadásul a bírók többsége szakértők véleményére támaszkodik, a tárgyalás kimenetele az ő véleményüktől függ. Felidézett egy tanulmányt is, mely szerint egy neves igazságügyi szakértő, volt rendőrorvos azt nyilatkozta: ők nem követhetnek el hibát, mert különleges a szakértelmük. Az ügyvéd szerint gyakran eszközhiány okozza a bajt, és az állandóan túlórázó, agyonterhelt orvosok helyzete sem segíti a betegellátást.

– Van olyan kórház, melynek nincs felelősségbiztosítása, pedig elvileg enélkül nem is működhetnének. A praxisomban két olyan intézménnyel is találkoztam, ahol így a kórháznak magának kellett kigazdálkodnia a büntetés összegét – tudtuk meg az ügyvédtől. De nem csak a büntetőügyekben, a kártérítési pereknél is halványan fog a ceruza, az ügyvéd szerint a haláleset nem áll összhangban a kiszabott kártérítés mértékével. A fővárosban szerinte kicsit magasabbak a büntetések, mint vidéken, de még ott sem arányosak.

– Egy édesanya halála ügyében, aki elvérzett, mert nem volt megfelelő vérutánpótlás, végül öt év után döntött a bíróság a hat árva gyerek kártérítéséről. Első fokon közülük két kiskorú gyermek csupán ötszázezer forintot kapott azért, mert elvesztették édesanyjukat. Ez megalázóan kevés – közölte Ábrahám László. A több évig tartó pereskedés sem ritka: egy pár, akinek gyermeke születésekor oxigénhiányos állapotba került, és maradandó károsodást szenvedett, hat évig pereskedett. Nekik 46 millió forintot ítélt meg a bíróság, de ez még csak első fok, másodfokon ez a töredékére csökkenhet.

Az egyre több műhibapert többek között az okozza, hogy a kórházak nagy részében nem teljesülnek még a minimumfeltételek sem, nincsenek megfelelő képalkotó berendezések, és a személyi feltételek sincsenek biztosítva – mondta Ábrahám László. Megemlítette az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) belső vizsgálatát is, amelyet a sajtó szellőztetett meg: a Népszabadság cikke szerint a jelentésből kiderül, hogy az intézmények több mint felében nincsenek megfelelő feltételek az ellátáshoz, a kórházak több mint 70 százalékában nincs kellő számú szakorvos, illetve szakdolgozó. A lap szerint az ÁNTSZ a kötelezettsége ellenére évekkel ezelőtt felhagyott a feltételek ellenőrzésével.

Lapunk megkeresésére a hatóság cáfolta a vizsgálat eredményeit: mint írták, nem állapítottak meg a fekvőbeteg-ellátó osztályokkal kapcsolatban a sajtóhírekben szereplő adatokat. – Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal valóban végzett egy felmérést, az eredmények elemzése, értékelése azonban még folyamatban van – írták.