Balog: Több lábra kell állítani köznevelés rendszerét

Az emberi erőforrások minisztere decentralizálná a Kliket és más fenntartókat is bevonna.

Balog Zoltán kedden a parlamentben a szocialisták által a közoktatás helyzetéről kezdeményezett parlamenti vitanapon két fő törekvést határozott meg a köznevelési rendszerrel kapcsolatban: a minőségi oktatást és a hazafias nevelést, hangsúlyozva, hogy mindkettőre szükség van, ha nem csupán egyéni, hanem közösségi sikereket is el kívánunk érni.

„Nélkülünk nem fog menni a változtatás”, akkor van értelme az oktatásról beszélni, ha nem külön beszélünk, hanem együtt – jelentette ki, utalva a köznevelési kerekasztalban való részvétel fontosságára. A tárcavezető komikusnak nevezte, hogy egyesek a tudományos akadémia neveléstudományi intézetét minősítik „havernak” vagy „baleknak”, a nagycsaládosok szervezetével együtt. Szerinte a komoly szakmai munkától el kell különíteni azokat, akik a „politikai pecsenyéjüket kívánják sütögetni”.

A miniszter az iskolák állami kézbe adását azzal magyarázta, hogy a köznevelési rendszer fenntartásának sem minőségi, sem finanszírozási szempontból nem volt egyértelmű felelőse 2010-ben, az önkormányzati rendszer az összeomlás előtt állt. Balog Zoltán kijelentette: semmiféle megbízható adat nem létezett 2010-ben sem a tanárok számáról, sem arról, mennyibe kerül az oktatás fenntartása. Hozzátette: ennek eredményeként semmilyen bázisadat nem volt arról, hogy milyen finanszírozási igénye lehet az indítandó Kliknek. Ekkor alakult ki konszenzus arról, hogy az állam fenntartó szerepét erősíteni kell – hangsúlyozta a miniszter.

Emlékeztetett, hogy a 2010-re 1264 milliárd forintnyi adósságot felhalmozó önkormányzatok képtelenné váltak az iskolarendszer fenntartására. Rámutatott arra is: a szocialista kormány csak a tizenharmadik havi fizetés elvételével évi 17 milliárd forintot vett el az önkormányzatoktól. Összesen 1127 iskolának szűnt meg az önállósága a szocialista kormányok idején, és több mint 10 ezer tanár veszítette el a munkáját. A PISA-eredmények is súlyos romlást mutattak 2012-re a 2003-as eredményekhez képest – sorolta a problémákat.

Elismerte: valóban elképzelhető, hogyha egy rendszer szétesett, akkor a központosításban lehet, hogy tovább megy az ember, mint ahogy szükséges. A központosítás után valamilyen lazításra szükség van, de ahhoz, hogy felálljon a rendszer, nagyon szigorú egyközpontú rendszer kell – közölte.

El kell ismerni – folytatta –, hogy ezzel „beszorították” a vezetői jogköröket, vagyis a vezetői felelősség ma már nem olyan egyértelmű, mint korábban volt, szükség van ennek a részbeni helyreállítására.

Balog Zoltán beszélt arról is, hogy meg kell vitatni, jó-e a vegyes rendszer, vagyis hogy az iskolák működtetése az önkormányzatoké, a fenntartás pedig az államé. Jelezte, hogy a tanulók 17 százaléka jár kizárólag állami fenntartásban és működtetésben lévő iskolába. Követendő modellnek tartotta a Nemzetgazdasági Minisztérium által átvett intézmények rendszerét, amelyek 44 oktatási centrumba szerveződnek.

Balog Zoltán szerint lényegesen változtatni kell a pedagógusok túlbürokratizált minősítésén, de annak lényegét nem szabad feladni. A miniszter törvénymódosítást vetített előre annak érdekében, hogy 2018-ig eltöröljék a minősítés kötelező jellegét.

A pedagógusok terheinek csökkentéséről szólva ismertette: akik hét évvel a nyugdíj előtt vannak, nem kell minősíttetniük magukat, automatikusan a pedagógus II. kategóriába kerülnek. Akiket pedig ideiglenesen minősítettek ebbe a kategóriába, azok minősítés nélkül is itt maradhatnak.

A legutóbbi kormányülésen az idei félévre 38 milliárd forintnyi pluszforrásról hoztak döntést – tette hozzá, megjegyezve: a tanév végére olyan finanszírozási rendszert kívánnak a kormány elé terjeszteni, amellyel várhatóan hatékonyan működtethetők az iskolák. A jelenlegi uniós fejlesztési időszakban 230 milliárd forint áll rendelkezésre az iskolák infrastruktúrájának és humán kapacitásának fejlesztésére. Ebből nagyon keveset szeretnének azoknak a szakértőknek adni, akik a korábbi rendszert felállították – jegyezte meg.

Szerinte az alaptantervvel kapcsolatban azon is érdemes gondolkodni, hogy hogyan tanítsák meg azt. Arra tett javaslatot, hogy az első három évben az írás és olvasás készségét kellene erősíteni, a közismereti tárgyakra pedig a második három évben kellene koncentrálni. A hatodik osztály után kerülhet elő a pályaorientáció kérdése.

Rámutatott: az elitgimnáziumokban nem probléma az alaptanterv megtanítása, míg máshol ez is gond. Egyes hátrányos helyzetű csoportok esetében ezért a nyári szünidő is felhasználható az elmaradások pótlására – fűzte hozzá.

Elképzelhető, hogy változtatnak azon, hogy jelenleg a tananyag 90 százalékát központilag határozzák meg, míg 10 százalékról a helyi tanerő dönthet.

A miniszter szólt az ingyenes tankönyvellátásról és étkezésről, a már bevezetett életpályamodellről, fontos eredménynek tartotta, hogy nem zártak be egyetlen intézményt sem, nem voltak pedagósuselbocsátások.

Közölte azt is, a 2010 előtti kormány indította el azokat a fejlesztéseket, amelyek révén 367 milliárd forintot fordítottak az iskolák infrastrukturális, humán fejlesztésére.

Balog Zoltán azt mondta, a Klebelsberg-ösztöndíj révén hiányszakok területén nőtt a jelentkezők száma, 1237-en kapnak 25-50-75 ezer forintot.