Balog: Több lábra kell állítani köznevelés rendszerét

Az emberi erőforrások minisztere decentralizálná a Kliket és más fenntartókat is bevonna.

El kell ismerni – folytatta –, hogy ezzel „beszorították” a vezetői jogköröket, vagyis a vezetői felelősség ma már nem olyan egyértelmű, mint korábban volt, szükség van ennek a részbeni helyreállítására.

Balog Zoltán beszélt arról is, hogy meg kell vitatni, jó-e a vegyes rendszer, vagyis hogy az iskolák működtetése az önkormányzatoké, a fenntartás pedig az államé. Jelezte, hogy a tanulók 17 százaléka jár kizárólag állami fenntartásban és működtetésben lévő iskolába. Követendő modellnek tartotta a Nemzetgazdasági Minisztérium által átvett intézmények rendszerét, amelyek 44 oktatási centrumba szerveződnek.

Balog Zoltán szerint lényegesen változtatni kell a pedagógusok túlbürokratizált minősítésén, de annak lényegét nem szabad feladni. A miniszter törvénymódosítást vetített előre annak érdekében, hogy 2018-ig eltöröljék a minősítés kötelező jellegét.

A pedagógusok terheinek csökkentéséről szólva ismertette: akik hét évvel a nyugdíj előtt vannak, nem kell minősíttetniük magukat, automatikusan a pedagógus II. kategóriába kerülnek. Akiket pedig ideiglenesen minősítettek ebbe a kategóriába, azok minősítés nélkül is itt maradhatnak.

A legutóbbi kormányülésen az idei félévre 38 milliárd forintnyi pluszforrásról hoztak döntést – tette hozzá, megjegyezve: a tanév végére olyan finanszírozási rendszert kívánnak a kormány elé terjeszteni, amellyel várhatóan hatékonyan működtethetők az iskolák. A jelenlegi uniós fejlesztési időszakban 230 milliárd forint áll rendelkezésre az iskolák infrastruktúrájának és humán kapacitásának fejlesztésére. Ebből nagyon keveset szeretnének azoknak a szakértőknek adni, akik a korábbi rendszert felállították – jegyezte meg.

Szerinte az alaptantervvel kapcsolatban azon is érdemes gondolkodni, hogy hogyan tanítsák meg azt. Arra tett javaslatot, hogy az első három évben az írás és olvasás készségét kellene erősíteni, a közismereti tárgyakra pedig a második három évben kellene koncentrálni. A hatodik osztály után kerülhet elő a pályaorientáció kérdése.

Rámutatott: az elitgimnáziumokban nem probléma az alaptanterv megtanítása, míg máshol ez is gond. Egyes hátrányos helyzetű csoportok esetében ezért a nyári szünidő is felhasználható az elmaradások pótlására – fűzte hozzá.

Elképzelhető, hogy változtatnak azon, hogy jelenleg a tananyag 90 százalékát központilag határozzák meg, míg 10 százalékról a helyi tanerő dönthet.

A miniszter szólt az ingyenes tankönyvellátásról és étkezésről, a már bevezetett életpályamodellről, fontos eredménynek tartotta, hogy nem zártak be egyetlen intézményt sem, nem voltak pedagósuselbocsátások.

Közölte azt is, a 2010 előtti kormány indította el azokat a fejlesztéseket, amelyek révén 367 milliárd forintot fordítottak az iskolák infrastrukturális, humán fejlesztésére.

Balog Zoltán azt mondta, a Klebelsberg-ösztöndíj révén hiányszakok területén nőtt a jelentkezők száma, 1237-en kapnak 25-50-75 ezer forintot.