„Nullára kell csökkenteni a civilek állami támogatását”

A civil szervezeteket sürgették politikai elemzők csütörtökön, hogy ne ódzkodjanak kapcsolatot létesíteni pártokkal is.

Az egyik fő vitatéma az volt, hogy mennyire érdemes a civileknek közel menniük a politikusokhoz, szükséges-e kijelenteniük, hogy igen, ők politizálnak. Bevezető előadásában az MTA TK PTI tudományos segédmunkatársa, Böcskei Balázs egyértelműen fogalmazott: épp a civilek próbálnak elugrani, hogy ők nem a hatalomra törnek, és kicsit lebegő álláspontot képviselnek ezzel. Azzal viszont a Dinamó blog szerkesztője egyet is értett, hogy a politikaiosztály-ellenesség megalapozott volt annak „agresszív gyarmatosító természete miatt”. Böcskei idézte Gyurcsány Ferencet is, aki 2011 végén azt írta Az antipolitika populizmusa című Facebook-posztjában: „szellemesnek hitt szóképekkel küldtök el bennünket felmenőink nekem több mint frivolnak tűnő közelségébe. Trendi utálni mindenkit. Nagyfiút (nagylányt) játszani, aki utálja a politikát.” Böcskei szerint az antipolitika homogén politikai osztályban gondolkozik, és olyan megnyilvánulásai vannak, minthogy politikusok jelvény nélkül menjenek tüntetni, illetve hogy ciki egy MSZP-s demonstráción részt venni.

Az ELTE ÁJK tanársegéde, Antal Attila szerint viszont nagyon is elkezdtek politizálni a civilek, Orbán Viktorék pedig ettől ijedtek meg, ugyanis korábbi állításukkal szemben nem a politikát élesztették újjá, hanem depolitizálni igyekeztek a saját táboron túl mindenkit. Szerinte a Fidesz mindig akkor ijedt meg, ha politikával találkozott, például a netadós tüntetéseknél vagy a pedagógustiltakozásoknál. A Policy Solutions kutatási igazgatója, Bíró-Nagy András viszont megint csak a civileket bírálta: szerinte az antiestablishment-attitűd, ami „tiszta civileket állít szembe a romlott politikusokkal, tankönyvi példája a populizmusnak”. A Republikon programvezetője, Csaba Réka viszont megint csak megértőbb volt a civilekkel: szerinte a rendszerváltás után elképesztően nagy várakozások voltak mindenkiben, ezeket viszont az aktuálisan létező politikai pártok cáfolták meg.

A HVG libertárius munkatársa, Seres László Böcskeivel helyezkedett azonos álláspontra: szerinte „civil giccs”, amit látunk: próbálnak a hatalom ellenőreként tevékenykedni, az emberek nevében tanácsokat adni, csak kérdéses, ezt milyen felhatalmazással teszik. A Kapitalizmus blog szerkesztője szerint nem a szabadság kis köreiről, hanem önképző körökről van szó. Mint mondta, a civilek álláspontjuk szerint valamiféle altruista szerepet töltenek be, miközben valójában azért csinálják, amit, mert ezt akarják csinálni. Mindez szerinte rengeteg közhaszonnal jár, de nem altruizmusról van szó, a civil szféra állami támogatását pedig nullára kell csökkenteni. Éljen mindenki a piacból, ott van a fundraising, nem az államtól kell függeni.

Itt vita is támadt, Antal Attila ugyanis feltette a kérdést: ha a Civil Összefogás Fórumot és a kormányközeli kezdeményezéseket nem tekintjük civileknek, megfelel-e Seresnek az a fideszes politika, hogy az állam ad a civileknek pénzt? Az újságíró válaszában elmondta, ha így lenne, támogatná, de szerinte hiteltelen lenne a hatalom részéről, mivel „közismerten irdatlan pénzeket költenek elmebeteg dolgokra”.

A rendezvény másik fő kérdése volt, hogy létezik-e civil hatalom, tudnak-e valós befolyással lenni a civil szféra szereplői. Böcskei felsorolással indított: a médiatörvényt nem tudták megakadályozni, de mégis jelentős viták alakultak ki, Milla már nincs, de számos politikai szervezetbe beépült, netadó nincs, de „Kishantost mégis beszántották”, és hiába skandálták, hogy „az alkotmány nem játék”, azt mégis számtalanszor módosították. Szerinte az antipolitika mellett egyébként egy másik kivonulási stratégia az elitjelleg: ez „algoritmuspolitika”, „lájkolunk, nem kukákat borogatunk”. Mint mondta, Gagyi Ágnes szerint az osztályvakság képviselőiről van szó, akik magasan képzett középosztálybeliek, egy aktivista élcsoport, akik úgy politizálnak, hogy elszínezik Facebookon a profilképüket.

A civil hatalom egyre kevésbé erős, a finanszírozás lehetőségei szűkültek – ezt már Bíró-Nagy mondta, aki szerint a társadalomnak vannak még időnként olyan önvédelmi mechanizmusai, amik rúgnak egyet-egyet. Csaba Réka viszont úgy látta, „van erő a civilségben”, és ott vannak például a feministák, akik sokat elértek.

Seres szerint Magyarországon viszont nem alakult ki ethosza a civil létnek. Mint mondta, egyéni jogok, magántulajdon és joguralom garantálása kellene a civil szférához, az államot és a civil szférát pedig teljesen szét kell választani. Serest, mint mondta, bosszantja a civilek nonprofit morálja, az, hogy morálisan többnek érzik magukat amiatt, hogy civilek.

A republikonos Tóth Csaba moderálta beszélgetésen több közéleti szereplő is megjelent egyébként: itt volt Tóth Zoltán, Horváth András, Kende Péter és Bősz Anett is a Liberálisoktól. Kende a végén szót is kért, és arról beszélt: nem a Fidesz-uralomról van szó, hanem arról, hogy a magyar társadalom alapvetően politikaellenes. Szerinte ezt a rendszerváltás előtti hatalom okozta, „ami tényleg szörnyeteg volt”, és sokan úgy vélik, hogy a politika ez a szörnyeteg. Pedig amikor valamit gondolnak arról, amit a hatalom vagy ellenfele művel, maguk is politizálnak – jelentette ki.