Provokáció Seehofer budapesti látogatása?

Berlinben újabb provokációnak tekintik Orbán és a bajor miniszterelnök találkozóját – írja a Spiegel Online.

Horst Seehofer bajor miniszterelnök minden erejével és hatalmával menekültpolitikája átértékelésére akarja rávenni Angela Merkel német kancellárt. Ez pedig nemcsak a CSU-ra, hanem saját magára nézve is veszélyes – írja a Spiegel Online a bajor miniszterelnök március 4-re tervezett budapesti látogatása kapcsán.

Az írás szerzője szerint Horst Seehofert két mondat vezérli, amikor Budapestre indul, az első Angela Merkeltől származik, és így hangzik: „Mély meggyőződésem, hogy helyes úton indultam el.” A második idézet – miszerint „a német politika nem alternatíva nélküli” – pedig Orbán Viktortól való. A cikk szerzője azt is felidézte, hogy a magyar miniszterelnök „határkerítéseket épít, hogy távol tartsa a menekülteket, s durvának, gorombának és agresszívnak nevezte korábban Németország fellépését a menekültpolitikában”.

Az újságíró arra is kitért, hogy Orbán Viktor a német kancellár „ellenfele a menekültválságban”, bajor vendége pedig Angela Merkel menekültpolitikájának legélesebb bírálója a CDU/CSU jobboldali pártszövetségben, és világosnak tűnik, hogy budapesti látogatását „Berlinben újabb provokációnak” tekintik. A cikk szerzője szerint ezt erősítheti az a tény, hogy magyarországi vizitjét csak néhány nap választja el olyan fontos dátumoktól, mint március 7-e és március 13-a. Mint ismeretes, az előbbi időpontban az EU-tagállamok és Törökország vezetői Brüsszelben rendkívüli migrációs csúcstalálkozót tartanak, ami Merkelnek azért fontos, mert a német kancellár Ankara segítségére számít a menekültválság nemzetközi megoldásában. A másik terminus március 13-a, amikor is Baden-Württemberg mellett Rajna-vidék–Pfalzban és Szász-Anhaltban tartanak tartományi parlamenti választást, amelynek pedig nagy a tétje a kereszténydemokraták számára.

A cikk szerzője szerint annak ellenére, hogy Seehofer nem mulasztja el úton-útfélen elmondani – a kiváló munkakapcsolat látszatát keltve –, hogy rendszeresen egyeztetnek Merkellel telefonon, mégis kiáll azok mellett, akik Merkelre szükséges rosszként tekintenek a 2017-es választásokon. Ezt támasztja alá az is, amikor a Spiegelnek adott interjújában Seehofer arra a kérdésre, hogy támogatni fogja-e a CSU Merkelt a választásokon akkor is, ha a német kancellár nem változtat a menekültpolitikáján, a bajor miniszterelnök így válaszolt: „A következő kérdést!”

Diplomáciai szempontból kiemelt jelentőségű időszakot tudhatunk magunk mögött. Mint arról az MNO is beszámolt, a közelmúltban három kulcsfontosságú politikus is hazánkba látogatott. Még tavaly február 2-án Angela Merkel érkezett Budapestre. A német kancellár Orbán Viktorral, Áder Jánossal, a hazai zsidó szervezetek vezetőivel, német vállalatok vezetőivel és az Andrássy-egyetem diákjaival is találkozott ittlétekor. A magyar kormányfővel megtárgyalt témák többségében egyetértést mutatott, egyedül az illiberális demokrácia kérdésében volt kritikus.

Merkel látogatását követően nem sokkal, tavaly február 17-én Putyin érkezett Budapestre. Az Orbán–Putyin-megbeszélésnek sarkalatos pontja volt a két ország közti gázszerződés megújítása és a paksi atomerőmű bővítésének kérdése.

Az idén január 7-én David Cameron brit miniszterelnök utazott Budapestre, hogy az Európai Uniót megreformálni hivatott négypontos csomagja támogatásáért lobbizzon Orbán Viktornál. A két miniszterelnök bizakodó hangot ütött meg a budapesti találkozó után tartott sajtótájékoztatón. Orbán akkor azt mondta, David Cameron brit kormányfő négy pontja közül három mellé teljes mellszélességgel oda tudnak állni, egyben – a brit kormány négy évig nem szeretne hozzáférést adni az unión belülről az Egyesült Királyságba érkező munkavállalóknak az ország szociális juttatásaihoz – viszont még további tárgyalásokra van szükség. Mint ismeretes, a február 20-i EU-csúcson David Cameron brit kormányfő legtöbb vitát kiváltó követelését illetően olyan megoldás született, amelynek értelmében Nagy-Britanniában alapvetően négy, de szükség esetén akár hét éven át is korlátoznák az unióból újonnan érkező külföldi munkavállalóknak járó, foglalkoztatással összefüggő juttatásokat. Az intézkedésnek nincs visszamenőleges hatálya, nem érintheti az országban régebben dolgozó vendégmunkásokat.