David Cameron brit kormányfő négy pontja közül – mellyel a konzervatív politikus az Európai Uniót igyekszik megreformálni – három mellé teljes mellszélességgel oda tudunk állni, egyben viszont még további tárgyalásokra van szükség – ez derült ki Orbán Viktor találkozó utáni beszámolójából. Mint az várható volt, az egyetlen vitás pont, hogy a brit kormány négy évig nem szeretne hozzáférést biztosítani az unión belülről az Egyesült Királyságba érkező munkavállalóknak az ország szociális juttatásaihoz. A brit kormány ugyanis így gátolná meg, hogy Európán belülről érkező munkavállalók csak és kizárólag az Egyesült Királyság széles körű jóléti ellátásai miatt akarjon az országba települni.
Egyetértés volt viszont abban, hogy erősebb jogosítványokat kell adni a nemzeti parlamenteknek, és abban is, hogy bármely tagország szabadon megválaszthassa, részt akar-e venni az Európai Unió további integrációjában.
A negyedik pontot illetően, amivel elérnék, hogy az eurózónán kívüli uniós tagállamok is részt vehessenek az eurózónát érintő gazdasági döntéshozatalban, és ezáltal ne sérülhessenek az egységes piac keretében megszerzett jogaik, szintén támogatta a magyar kormányfő.
A magyar miniszterelnök szerint ugyanakkor a vitás pontban a Visegrádi Négyek közös álláspontot alakítanak ki, és együtt fognak tárgyalni David Cameronnal. „A négy ország ugyanazt az álláspontot fogja képviselni, és meg fogunk állapodni” – jelentette ki bizakodóan.
Ismertette ugyanakkor: míg a hivatalos adatok szerint 55 ezer magyar dolgozik jelenleg az Egyesült Királyságban, addig ez a szám a lengyelek esetében 790 ezer. Biztosította Cameront arról, hogy a magyar kormány semmiféle visszaélést nem támogat, de kérik annak figyelembevételét, hogy az Egyesült Királyságban élő magyarok nagy része becsületesen dolgozik, valamint több adót és járulékot fizet, mint amennyi ellátást kap.
Úgy vélekedett, hogy mivel a szigetországban élő magyarok becsületesen dolgoznak, optimista a megállapodással kapcsolatosan, úgy véli, találnak olyan megoldást, mely egyszerre szolgálja a brit kormány céljait és a magyar munkavállalók érdekeit. Kijelentette: „mi nem migránsok vagyunk az Egyesült Királyságban”, hanem uniós állampolgárok, akik szabadon vállalhatnak munkát az Európai Unióban mindenhol.
Orbán Viktor egyúttal hangsúlyozta: mind ő, mind Cameron erős, és versenyképes Európát akarnak.
Magyarország közel-keleti – Irak, Afganisztán – szerepvállalásával kapcsolatban közölte, hogy az ország méretének és súlyának megfelelően továbbra is részt vesz nemzetközi missziókban.
David Cameron méltatta a magyar gazdasági növekedést, valamint a munkanélküliség alacsony szintjét, de a vitás ponttal kapcsolatban kijelentette: támogatják ugyan az emberek Európai Unión belüli szabad mozgását, de az általa generált nyomás arra sarkallja a brit kormányt, hogy a jóléti juttatásokat is áttárgyalják. Az Egyesült Királyságban dolgozók szociális ellátásával kapcsolatban elmondta azt is: megoldásokat keresnek és nem kompromisszumokat, de a saját javaslata mellé akár alternatív ötleteket is kész meghallgatni. Kijelentette viszont azt is, hogy foglalkozni kell vele, ha az ország szociális rendszere mesterséges vonzerőt generál.
Hangsúlyozta, hogy a magyar és a brit kormány hasonló perspektívákat képvisel az Európai Unióval kapcsolatban, olyan Európát akarnak, amely hisz a nemzetállamokban és a szubszidiaritásban.
David Cameron kijelentette: Nagy-Britanniának fontos, hogy egy megreformált Európai Unióban maradjon, és az EU-nak is fontos Nagy-Britannia. Úgy vélte, lehetséges, hogy az Európai Tanács februári üléséig megoldást érhetnek el.
A migrációs válsággal kapcsolatban is arról beszélt, hogy a két félnek „sok közös gondolata” akad, ilyen például, hogy szükség van szíriai békemegállapodásra.
