Ez a nagy visszavonulás hete volt

Eltörölték a vasárnapi boltzárat, lázadnak a bringások, sztrájkok jöhetnek.

163 igen, két nem és tizenegy tartózkodás mellett az Országgyűlés kedden megszavazta a vasárnapi kötelező boltbezárás eltörlését. A két „renitens” miniszter, Lázár János és Balog Zoltán nem volt jelen, később közleményt adtak ki, hogy távollétük „nemet” jelent, szavazatukat Orbán Viktor kérésére nem adtak le hivatalosan. Seszták Miklós és Simicskó István miniszterek ellenben kereszténydemokrataként is igennel voksoltak, noha a párt korábban közölte, nem szavazzák meg az ő narratívájukban szabad vasárnapként élő szabályozás változtatását. A KDNP-sek közül egyébként Harrach Péter és Szatmáry Kristóf nyomott nemet, a többi frakciótag tartózkodott.

Az ügy előzménye, hogy hitelesítették az MSZP-nek a vasárnapi boltbezárás eltörléséért indított népszavazási kezdeményezését, amely azonban így okafogyottá vált. A szocialista párt ugyanakkor mégis elkezdi az aláírások gyűjtését a vasárnapi boltzár elleni népszavazáshoz, mert szerintük a kormány nem tett le arról, hogy ismét bevezesse az intézkedést.

A vasárnapi boltzár eltörlését többen megfutamodásnak értékelték, Lázár János kancelláriaminiszter pedig azt mondta: inkább lesz „elvi konzervatív, mint elvtelen pragmatista”. A politikus egyébként egyenesen az értékelvű, konzervatív politika vereségének tartja a boltzár visszavonását.

Ismét a polgári engedetlenség eszközéhez folyamodtak pénteken a pedagógusok. A közoktatási rendszer átalakításáért küzdő tanárok mellett az egészségügy dolgozói is fekete ruhában tiltakoztak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által szervezett megmozdulást a civil Tanítanék mozgalom is támogatta. Sztrájkolni nemcsak a tanárok, hanem az intézményvezetők is jogosultak voltak abban az esetben, ha a sztrájk időpontjára átadják feladataikat helyettesüknek.

A Tanítanék mozgalom képviselői a pedagógusoktól azt kérték: alakítsák meg a saját intézményeikben a „kockás köröket”, vagyis azok, akik a célokkal egyetértenek, üljenek le közösen, és beszéljék meg, hogy szerintük hogyan kell tovább küzdeniük az igazukért. Emellett öltözzenek feketébe és kockásba, fejezzék ki ezzel is szolidaritásukat az egészségügyben, a szociális szférában, a közművelődés területén dolgozókkal, kössenek fekete szalagot a rendelőintézetek, kórházak, szociális intézmények bejáratára.

Április 14-ig kellett várnunk, hogy megismerkedhessünk az olimpiai logóval, mellyel Budapest pályázni kíván a 2024-es olimpiára. A győztes egy piros-sárga-kék-zöld vonalakból összerakott, a Citadellát központba állító alkotás lett. A budapesti olimpia hivatalos oldalán már látható is a margón. A magyar pályázat utolsóként mutatta be logóját, Róma, Los Angeles és Párizs már túl van ezen a körön.

Tarlós István főpolgármester szerint Budapesten a következő években is folytatódnak a kerékpáros fejlesztések, ugyanakkor a „minimális rend” biztosítása érdekében a biciklis közlekedésben az arányosságra és az ésszerűségre törekszenek, ami „részleges tiltásokat” eredményezhet. A hét elején derült ki, hogy Tarlósék több, budapesti kerékpárosoknak kedvező szabályozást készülnek eltörölni vagy megváltoztatni. A kerékpárosok érdekvédői és Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ egykori igazgatója is nemtetszésüket fejezték ki.

Tarlós szokásos pénteki tájékoztatóján keményen odapörkölt Vitézynek, mondván „nem egy mindenhonnan elcsapott, sértődött, bezárt múzeumot kegyelemből vezető közgazdász fogja meghatározni minden felelősség nélkül egy liberális klubból és night-clubból Budapest közlekedését”.

Súlyos állapotban került kórházba kedd este Kulka János színművész. Állapotát súlyosnak nevezték, életmentő beavatkozásra volt szükség. Pénteken ugyan azt közölték: a művész magához tért, jobb oldali végtagjait – amivel a kórházba szállításakor gondok voltak – picit ugyan, de mozgatni kezdte, és teljesen tudatánál van. Ha kérdezik, pislantással válaszol. Jelezte, hogy megismeri nővérét, Janinát, valamint az unokahúgát, és felfogta, mi történt vele.

Körülbelül iPhone-méretű robotokkal húsz év alatt el lehetne érni a Naphoz legközelebb eső csillagot – jelentette be Stephen Hawking és Jurij Milner magyar idő szerint kedd este. Az Alfa Centauri, illetve a Proxima Centauri a Földtől 4,25 fényévre, azaz 36 billió kilométerre található. Korábban a legpozitívabb becslés szerint is évezredek kellettek volna ehhez, de 81 ezer évnyi útról is lehetett hallani.

A nagy utazáshoz egy iPhone-méretű robot lenne szükséges, a hihetetlen sebességugráshoz pedig a nanotechnológiához fordulnának. A megépítendő nanogépek tartalmaznának egy apró űrhajót és egy, a meghajtáshoz szükséges napvitorlást.

Ha érdekli, hogyan működik a napvitorlás, olvassa el az MNO tudományos cikkét a technológiáról!