Felelősségre vonnák a Kúria főbíráját

Devizahiteles ügyvédek szerint a polgári kollégium vezetője voltaképpen bocsánatot kért egy ítélet miatt.

A köztársasági elnöknél kezdeményezte ügyvédek egy csoportja a Kúria polgári kollégiuma vezetőjének felelősségre vonását, miután Wellmann György a múlt héten lényegében elnézést kért a bankszövetségtől egy, a Kúrián született ítélet miatt – értesült lapunk. A devizahiteles-ügyekben jártas jogászok az Áder Jánosnál szorgalmazott fegyelmi eljárás mellett a Kúria elnökét is megkeresték. Darák Pétert arra kérték, hogy az ügy kivizsgálásáig függessze fel tisztségéből a kollégiumvezetőt.

A Magyar Nemzet a hét végi számában ismertette azt a levelet, amit a Kúria polgári kollégiumának vezetője a Magyar Bankszövetség képviselőinek írt. Az április 11-én kelt iratból úgy tűnik, hogy Wellmann a szervezet panaszára válaszolt, jelezve, hogy az általuk kifogásolt, a Kúria saját tanácsa által hozott ítéletet nem tartja irányadónak. Mint írta, intézkedésére az adósoknak kedvező határozat már nem szerepel a legfőbb bírói testület honlapján, mert szerinte az ellentétes a bíróság korábban hozott jogegységi határozatával. A kollégiumvezető tulajdonképpen elnézést kért, egyben megígérte a bankszövetségnek, hogy az érintett tanács a jövőben igazodni fog a Kúria ítélkezési gyakorlatához.

A devizahiteles-ügyekben jártas ügyvédek csoportja szerint Wellmann levele elfogadhatatlan, s egyértelműen az igazságszolgáltatás rendszerébe vetett bizalmat rendíti meg. A több ezer ügyfelet képviselő hét ügyvéd a beadványában azt írta az államfőnek, hogy a Kúria kollégiumvezetőjének írásából az látszik, nem hajlandó elfogadni, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvényeknek vannak alárendelve, ítélkezésükben nem utasíthatók.

Szerintük a dokumentum alapján a kúriai tisztviselő személyes, informális kapcsolata a bankszövetség vezetőivel önmagában kizárja, hogy képviselni tudja a pártatlanság elvét. Kiemelték: „azzal, hogy a bíró mindezt ilyen nyilvánvalóan jogellenes formában ki is fejtette, maga biztosítja Magyarország polgárait arról, hogy bizonyos személyes érdekek mentén nem engedi a törvényeket s azok célját és szellemiségét a kúriai bírósági ítélkezésben érvényre juttatni.”

Bihari Krisztina, Kiss-Gál Éva, Madari Tibor, Ölveczky István, valamint Varga-Damm Andrea, Várhelyi Tamás és Zoltán Gábor ügyvédek úgy látják, hogy Wellmann György a nyilatkozatával megsértette saját esküjének szövegét, de a hatalommegosztás, a törvény előtti egyenlőség, a részrehajlás nélküli, tisztességes eljáráshoz való jog alapelveit is. A jogászok megvizsgálták a Kúria szervezeti és működési szabályzatát is, amely alapján arra jutottak, hogy a vezető bíró levele azért is aggályos, mert a szabályok szerint konkrét ügyben hozott döntéssel összefüggően nem léphet kapcsolatba egyetlen bírósági szervezeten kívüli személlyel vagy szervezettel sem.

Továbbá nem fejezheti ki adott ügyben a véleményét egy bíróságon kívüli szervezetnek vagy személynek. Ráadásul – mint írták – a szabályzat alapján arra sem jogosult Wellmann György, hogy egy személyben a Kúria honlapján közzétett egyedi döntés eltávolításáról intézkedjen. Mindemellett a kollégiumvezető nem szólíthat fel egyetlen bírói tanácsot sem arra, hogy egyéni szakmai véleményének megfelelően igazodjon egy egyedi ügyben az általa kívánatosnak tartott ítélkezési gyakorlathoz.

Tekintettel arra, hogy Wellmann György hivatalos leveléből nem derült ki, a Kúria elnöke adott-e megbízást a kollégiumvezetőnek arra, hogy a bankszövetség megkeresésére eljárjon és nyilatkozzon, a legfőbb bírói testülethez fordultunk kérdéseinkkel. Többek közt arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen kapcsolat áll fenn a Magyar Bankszövetség és a Kúria között. Továbbá arról is érdeklődtünk, hogy ha bírói függetlenség van Magyarországon, akkor egy egyedi ügyben hozott elvi jelentőségű döntést milyen jogszabályok alapján bírálhat felül a kollégiumvezető. De azt is megkérdeztük, gyakran előfordul-e, hogy az egyik peres félnek vagy érdek-képviseleti szervének jelzését egy számára nem tetsző ítélettel kapcsolatban elfogadják, és azt írásban – helyeslően – véleményezik. Tegnap a Kúria kérdéseinkre érdemben nem válaszolt. Néhány soros válaszukban mindössze annyit közöltek, hogy a Wellmann-levél nincs hatással a Kúria jogegységi határozatai nyomán kialakult ítélkezési gyakorlatra és a folyamatban lévő konkrét ügyekre sem. Ezzel lényegében elhatárolódtak a kollégiumvezető írásától, aki egy jogerős ítéletet töröltetett a bírósági honlapról, és közölte, azt a Kúria nem tartja irányadónak. Arra a kérdésre sem adtak választ, hogy a szóban forgó határozat visszakerül-e a testület honlapjára.

Korábban egyébként a devizahitelesek ügyében a jegybank alelnökének levele is nagy port kavart. Windisch László tavaly nyáron a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének figyelmét hívta fel arra, problémás lehet, ha az ügyvédek arra biztatják az adósokat, hogy minősítsék érvénytelennek a hitelszerződésüket, ezzel elutasítva az egész elszámolási-forintosítási folyamatot.