Annak ellenére, hogy ma már senki sem ringatja magát illúziókba a magyar egészségügy szolgáltatásait illetően, még mindig vannak olyan zugai a rendszernek, amelyek durva meglepetéseket okozhatnak az adó- és járulékfizető állampolgároknak – írja az Index, amely megvizsgálta az egyéni méltányossági hozzájárulás összegének alakulását.
Az intézmény létrehozását eredetileg az indokolta, hogy a magyar egészségbiztosítás nem tud, nem hajlandó finanszírozni számos új, a nemzetközi piacon már bevált, innovatív gyógyszert. Ezekhez a készítményekhez kizárólag külön eljárásban lehet hozzájutni, a betegnek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (OEP) kell folyamodnia egyedi támogatásért. Ezt akkor teheti meg, ha a kezelése során a hagyományos, társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek már nagy valószínűséggel nem eléggé hatásosak, és olyan stádiumba került a beteg, hogy állapota javulását vagy legalább szinten tartását csak új típusú, speciális készítményekkel lehet elérni. Erre találták ki az egyedi méltányossági hozzájárulást.
Az Index szerint azonban teljesen átláthatatlan a helyzet a rendelkezésre álló pénzkeret ügyében, így a szakorvosok sem tudják pontosan, mekkora keretből osztja az egyedi támogatásokat az OEP. A szervezet tavaly – saját bevallása szerint – körülbelül 6,5 milliárd forintot fordított 11 rákgyógyszer egyedi támogatására. Orvosi körökben azonban úgy tudják, hogy 2016-ra jelentősen zsugorodott, közel a felére csökkent az összeg, és ezzel a betegek túlélési esélyei is.
A portálnak több olyan orvos és hozzátartozó is beszélt, akik már megkísérelték elnyerni a méltányossági támogatást, és személyes tapasztalatot szerezhettek arról, milyen az, ha különféle indokokkal visszautasítják őket. Az egyikük így nyilatkozott: „a legelkeserítőbb a 30 napos elbírálási határidő, amit az utolsó napig ki is használ az OEP bürokráciája. Az egészet úgy bonyolítják, mintha egy közbeszerzési eljárás beadványait bírálnák, pedig egy ember életének utolsó lehetősége függ a döntéstől.” Az Indexnek nyilatkozó orvosok azt állítják, arra még sosem volt példa, hogy három hét alatt befejeződjön egy-egy kérvény elbírálása, de a 30 napos határidőből is rendszeresen kicsúszik a hivatal.
