Úgy tűnik, hiába tolta ki szeptember 30-ig az Országgyűlés a magáncsődeljárás március 1-jén lejárt kezdeményezési határidejét, továbbra is csupán maroknyi jelentkező akadt a családi csődvédelemre. Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a csődvédelmi rendszer április 18-i adatai alapján mindössze 365 folyamatban lévő eljárást kezdeményeztek.
Az elenyésző számú jelentkezőből azonban nem vont le következtetéseket a tárca. Mint írták, a jogintézmény megalapozott értékelésére egy hosszabb időintervallum tapasztalatainak elemzését követően kerülhet sor. Pedig Trócsányi László igazságügyi miniszter nemrégiben azzal magyarázta a csekély érdeklődést, hogy „a lakosság még ismerkedik az új szabályozással, és összehasonlításokat végez annak érdekében, hogy milyen formában tudná a fizetési nehézségeit kezelni”. Bár korábbi becslések szerint akár 20-25 ezer adós számára nyújtott volna segítő kezet az intézkedés, nem csupán az érdektelenség miatt kínos a magáncsőd, hanem annak költségei miatt is. Három minisztérium ugyanis 626 millió forintot költött el a családi csődvédelem rendszerének kidolgozására.
Ugyanakkor a közömbösségre is akadt magyarázat. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szerint az intézkedés azért sikertelen, mert a sajtó rossz hírét keltette az új jogintézménynek. A jelentkezési határidő meghosszabbításának egyik oka egyébként az volt, hogy egyes szakértők úgy látták, a március elseje után várható kilakoltatási hullám meghozhatja az adósok kedvét a magáncsődhöz. Egyelőre azonban úgy tűnik, tévedtek.
Ismert, szeptember elsején lépett hatályba az a jogszabály, amely alapján jelentkezni lehet a családi csődvédelembe. E szerint legalább öt, de legfeljebb hét évig ellenőrzi az adós költekezését a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kirendelt vagyonfelügyelő. A törvény célja, hogy olyan adósságrendezési eljárást tegyen lehetővé, ami segít szabályozott keretek között rendezni a fizetési nehézségekkel küszködő magánszemélyek adósságát. Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek van vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme, de nem elegendő az adósság törlesztésére. A kérelem feltétele egyebek mellett az, hogy az összes tartozás 2 és 60 millió forint között legyen, ne haladja meg a magánszemély vagyonának dupláját, és legyen legalább egy olyan tartozás, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint 500 ezer forint. A csődvédelem alatt az adósnak nem kell számolnia végrehajtási, kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel, végrehajtói költségekkel, és kilakoltatástól sem kell tartania.
