Törvényellenesen hozták létre az alapítványokat, mert szabálytalan volt az alapításkori forrásfölhasználás – nyilatkozta lapunknak Bodnár Zoltán volt jegybankalelnök, a liberálisok ügyvivője. Kifejtette, az államháztartási törvény értelmében a jegybanki alapítványoknak juttatott 258,6 milliárd forint a költségvetés adósságkezelési fejezetébe kellene hogy kerüljön, s ebből lehetne törleszteni az ország adósságát. Igaz, az is szerepel a törvényben, hogy ezt más törvény módosíthatja. – Esetünkben a jegybanktörvény azt mondja, az MNB az év végi eredményből osztalékot fizethet, amiről a jegybankelnökből és három helyetteséből álló igazgatóság dönt. Az igazgatóság arról döntött, hogy osztalékot nem kap az állam, inkább közönséges kiadásként az alapítványoknak juttatja ezt a hatalmas összeget – fejtette ki a volt alelnök, megjegyezve, hogy a hivatkozási alap az volt: az MNB-nek lehetősége van alapítványok létrehozására. – Ez valóban így van, de egy másik paragrafus arról szól, hogy alapítványi célra mindössze a bírságokból befolyt összeg, azaz hozzávetőlegesen kétmilliárd forint költhető el, szó sincs tehát százmilliárdokról – mondta az ügyvivő.
De Bodnár szerint nemcsak az alapítványok létrehozása, hanem a működése is hagy kívánnivalót maga után. Kifogásolta, hogy például miért ad kétmillió forintot a botswanai és namíbiai tanulmányutakra, hárommilliót a tunéziai választások tanulmányozására, vagy másfél millió forintot a ruandai nők politikában betöltött helyzetének tanulmányozására. Bodnár Zoltán szerint a barátok, ismerősök, rokonok támogatásáról van szó.
– Hamis az a hivatkozás is, hogy a jegybank nem tud közvetlenül utasítást adni az alapítványoknak, hiszen a jegybank vezetői ott ülnek az alapítványi kuratóriumokban. Tehát szó sincs arról, hogy ne lenne befolyásuk azokra – jelentette ki Bodnár, aki arra is fölhívta a figyelmet, hogy az alapítványok létrehozásakor arról volt szó, a kapott vagyont állampapírokba kell fektetni, s csak a hozamot lehet egyéb célra használni. Később azonban módosult a szabályozás, s ma már a vagyon harminc százalékát is elköltheti az alapítvány. – Egyetlen korábbi jegybankelnök idején sem volt ilyen jellegű költekezés, de ez Európában sem jellemző – emelte ki Bodnár Zoltán. A szakértő szerint egyébként az is szembemegy az uniós szabályokkal, és fölveti a tiltott költségvetési támogatás kérdését, hogy a jegybank pénze az alapítványokon keresztül állampapírokba kerül.
A jegybank működésének ellenőrzésével kapcsolatosan is vannak fenntartásai az ügyvivőnek. Szerinte az Állami Számvevőszék vagy a felügyelőbizottság vizsgálhatná, hogy a szabályoknak megfelelően működik-e az MNB vagy sem. Vagyis megállapíthatták volna, hogy szabálytalanul hozták létre az alapítványokat. – Mi azt is kezdeményeztük, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálja meg az alapítványok gazdálkodását, hiszen azok közpénzzel gazdálkodnak. De mostanáig nem rendelte el a kormány az ellenőrzést – nyilatkozta Bodnár.
Hasonlóképpen vélekedik Mellár Tamás közgazdász is. Szerinte hatalmas pénzek kerültek ki a költségvetés hatásköréből, amit a jegybank az alapítványaira fordított. Pedig ezeknek az alapítványoknak semmi köze a jegybank alapfeladataihoz, azaz a monetáris politika kialakításához vagy a forint értékállóságának megteremtéséhez. – Ilyen mértékű alapítványi költekezés elfogadhatatlan, már csak azért is, mert például az oktatás területén erőteljesen torzítja a közgazdászképzést, és feszültséget okoz azzal, hogy nagyságrendileg akkora összeget fordít képzésekre, amennyi a teljes magyar felsőoktatás költségvetése – fejtegette a szakértő. Mellár szintén úgy látja, hogy szabálytalan az alapítványok állampapír-vásárlása (körülbelül kétszázmilliárdért vettek állampapírt). Az uniós szabályok megsértésén túl azért is, mert trükközni lehet vele. Ha ugyanis a mérési időszakban az állampapírokat átadják az Államadósság-kezelő Központnak, akkor csökken az államadósság. A mérési időpont után pedig ismét vissza lehet venni a papírokat.
