A helyszínen iszonyú a káosz, sérültek, végtagok és halottak hevernek szanaszét, az emberek fejvesztve menekülnek, a megérkező mentők a parkolással nem vesződve rohannak a sérülteket ellátni – megdöbbentő és tragikus forgatókönyvben vázolta fel nemrégiben Kunetz Zsombor, hogyan alakulna az ellátás szervezése egy terrortámadást követően. A végeredmény: három és fél óra alatt összeomlik a rendszer. – A probléma egyik forrása, hogy jelenleg kevés olyan gyakorlatot szerveznek, melynek során a mentőknek, rendőrségnek, tűzoltóknak és a katasztrófaelhárításnak hasonló helyzetet kell megoldani, mint ami például egy terrortámadás esetén kialakulna – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kunetz Zsombor, aki blogbejegyzésében megemlíti, ez olyan más rendkívüli helyzetre is igaz, mint például egy metrótűz vagy stadionkatasztrófa.
Szerinte kifejezetten nehéz a terrorcselekmények utáni mentés, az egészségügyi ellátás szervezése és koordinálása, ezért fontos a gyakorlás. Úgy véli, azért okozhat nehézséget, ha egyszerre nagyobb betegszámot kellene azonnal fogadnia a kórházaknak, mert a legtöbb baleseti, sürgősségi központban nincs elég szabad kapacitás ahhoz, hogy több tucat embert egyszerre, egy időben tudjanak ellátni. Az egészségügyi dolgozók ráadásul annyira túlterheltek, hogy sokszor még enni sincs idejük, így nehéz gyakorolni például az aktuális tömegellátási tervet. – Japán például az egyik olyan ország, ahol megfelelően felkészülnek a természeti katasztrófák miatti magas esetszámra és a mentésre, de ott ezt állandóan elpróbálják. Bár azt nálunk nyilván nem kell szimulálni, hogy földrengés esetén mi a teendő, de azt érdemes volna, hogy egy tömeges sérülést okozó eseménynél kinek mi a dolga, és hogyan lehet a leghatékonyabb az ellátás – részletezte Kunetz Zsombor.
Mint mondta, a kórházaknak nemcsak a kapacitáshiány és a túlterheltség, hanem az eszközbeszerzések is nehézséget okoznak, hiszen a havi keret nem mindig elég arra, hogy minden szükséges eszközt megrendeljenek. Olykor választani kell, hogy gumikesztyűre vagy kötszerre szánják az összeget. – Tapasztalataim szerint nem ritka, hogy a hónap végén a kórházi osztályok már egymás között cserélgetnek, hogy mindenhol legyen elég a szükséges eszközökből, de velem az is előfordult, hogy máshonnan kellett kölcsönkérni egy-egy steril eszközt – fejtette ki az orvos. Hangsúlyozta, arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy a jelenlegi kormányzat rossz úton jár. Nem volt célja, hogy riogassa az embereket, de úgy érezte, ha nem teszi szóvá a problémákat, nehéz lesz megoldani egy valós katasztrófahelyzetet, terrortámadás utáni mentést. – Mint mindenben, a megelőzés és a felkészülés itt is a legfontosabb feladat. A döntéshozóknak tudniuk kell, hogy hol van szükség az azonnali forrásbővítésre és a finanszírozás átalakítására. Hiszen bár felkészülni nem tudunk egy ilyen helyzetre, a kárt lehet minimalizálni – mondta.
Kunetz Zsombor azt is elmondta: az OMSZ 4,2 milliárd forintból felújított informatikai rendszerének bevezetése során minden mentőegység kapott volna egy tabletet is, amely segít a munkában, ám ezt a közép-magyarországi régióban még ki sem osztották. – Hiányzik a mentésirányítás lelke, az a professzionális szoftver, amely hatékony kikérdezési protokollt tartalmaz. Ennek segítségével a mentésirányító megfelelő szintű és felszereltségű mentőegységet tud a helyszínre küldeni – közölte Kunetz Zsombor. Információi szerint egyetlen tablet 400 ezer forintba került a szükséges tartozékokkal együtt, a termékek most egy raktárban állnak.
Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője lapunk megkeresésére a táblagépekről annyit közölt, hogy az adattovábbítási lefedettséggel is összefüggő fejlesztés, tesztelés jelenleg is folyik. Arra a kérdésre, hogy a tabletek darabja valóban 400 ezer forintba került-e, és jelenleg is egy raktárban állnak-e, nem kaptunk választ. A szóvivő közölte azonban, hogy „Kunetz doktor már jó ideje nem dolgozik a mentők kötelékében, bloggerként talán ezért is választotta írásához a fikció műfaját”. Győrfi Pál szerint a szükség szerinti riasztási, behívási terveket naprakészen tartják, a felkészülés és az érintett társszervekkel való együttműködés, gyakorlás folyamatos.
– Magyarországon több, speciális „tömeges baleseti egységgel” is rendelkezünk, melyek sebesült-gyűjtőhely kialakításához, nagyszámú sérült ellátásához szükséges felszereléseket visznek a helyszínre – hangsúlyozta Győrfi. A képzéssel kapcsolatban kiemelte: a tömeges balesetek ellátása külön tantárgyként szerepel az ápolói, mentőtiszti és mentőorvosi képzésben.
Ellátási tervek. Budapest négy nagy sürgősségi központjánál érdeklődtünk arról, mikor frissítették legutóbb a tömegesellátás-tervüket. A Honvédkórháztól azt a tájékoztatást kaptuk: az egészségügyről szóló 1997-es törvénynek és a 2013-as kormányrendeletnek megfelelő, az országos tiszti főorvos által jóváhagyott válsághelyzeti tervük van. Ez többek között tartalmazza azt is, hogy mi a teendő a tömeges sérültellátás esetén. Müller Péter, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház orvos igazgatója kérdésünkre úgy válaszolt: rendelkeznek válsághelyzeti tervvel, az ezt tartalmazó, belső használatú szabályzatot 2015 októberében vizsgálták felül legutóbb, ám az nem publikus. A Péterfy Sándor Utcai Kórház és a Szent János Kórház nem adott érdemi választ megkeresésünkre. (K. Sz.)
