„Olyan idős személyek esetén, akiknek a szociális ellátásáról akár állami, akár egyházi fenntartású intézmények – nem térítésmentes szociális ellátás juttatásával – gondoskodnak és az idős személy az ellátás ellenértékét nem, vagy csak részben tudja finanszírozni, a ki nem fizetett térítési díjat követelni lehet a szülője iránt tartásra kötelezhető nagykorú gyermektől” – áll abban az Országgyűlés elé terjesztett javaslatban, amely az új Polgári Törvénykönyvet módosítaná.
Trócsányi László igazságügyi miniszter a kódex módosítását kezdeményező javaslat parlamenti vitáját megnyitó expozéjában a múlt héten magyarázta el a rendelkezést. Hangsúlyozta: a rendelkezés a ki nem fizetett térítési díjra, és nem az állami nyugellátásra vagy az alanyi jogon járó, ingyenes szociális ellátásokra vonatkozik, ezeken a területeken tehát semmiben sem érinti az állam jelenlegi szerepvállalását.
A legtöbb esetben azonban a fizetős szolgáltatások igen drágák. Így portálunk utánajárt, mekkora számlákra számíthatunk a jövőben.
Megkeresésünkre Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke elmondta: a térítéses ellátásokat jogszabályok rögzítik, amelyek világosan rendelkeznek arról, mikor kell fizetni. Így egyrészt annak kell a zsebébe nyúlnia, akinek nincs ellátásra jogosító jogviszonya. Ilyen eset állhat fenn, ha valaki külföldi állampolgár, vagy az Európai Unión kívül olyan országból jött, amelynek nincs megállapodása hazánkkal. Ilyenkor teljes térítési díjat kell fizetni az egészségügyi ellátásért.
Ettől különbözik az a helyzet, amikor részleges díjat kérnek: ilyen például, amikor a krónikus és ápolási osztályokon bizonyos határidőn túl látnak el valakit. Ebben az esetben az intézmény a saját szabályzatának megfelelő díjakat szedhet be. Végül a harmadik eset akkor áll fenn, amikor az ellátási jogviszonytól független szolgáltatásokat vesznek igénybe, például hotelt, amiért szintén pénzt kérnek.
Ha a számlákat nem egyenlítik ki, akkor a kórházak először felszólítanak, majd további jogi lépéseket tesznek, hiszen az egészségügyi intézmények nem engedhetik elfolyni ezeket a pénzeket. Az ellátás átlagosan napi néhány ezer forintba kerül, ami havi szinten 50-100 ezer forintos tétel.
A szakember kiemelte: nagyon fontos lenne a szociális ellátások leválasztása az egészségügyi intézményekről, hiszen a kórházi ellátás nagyon költséges, a hotelszolgáltatás például többe kerül, mint egy átlagos szálloda. Így ha a szétválasztás nem történik meg, akkor a rendelkezésre álló források – amelyeket alapvetően a betegek ellátására kellene fordítani – továbbra is ápolási és szociális feladatokra fognak elmenni – tette hozzá Rácz Jenő.
