Egyre több jel utal arra, hogy a magyar adófizetőknek fájhat a legjobban az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) részvételével zajlott Híd a munka világába program. Lapunk megtudta: a program során annyi szabálytalanságot követett el az ORÖ, hogy – az eredeti tervek ellenére – az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) meg sem kísérelte lehívni a projektre rendelkezésre álló európai uniós forrást. Ez pedig azt jelenti, hogy a romák által elköltött 1,6 milliárd forint a magyar költségvetésből hiányzik. A humántárca márciusban jelentette be, hogy a programban semmilyen szakmai tevékenység nem folyt, és elállt a támogatási szerződéstől, egyben jelezte azt is, hogy a felhasznált teljes összeget vissza kell fizetnie az ORÖ-nek. Kiderült azonban, hogy az Emmi szigora csupán látszat.
Két hete számoltunk be arról, hogy a roma önkormányzat kirívóan méltányos feltételek mellett törlesztheti adósságát. Bár a kormány 12 havi részletfizetést engedményezett az ORÖ-nek, a részleteket nem egyenlő részekre osztva – havonta több mint 130 millió forintonként – kell megfizetnie. Az Emmi és az ORÖ közt létrejött megállapodás alapján a roma szervezetnek a törlesztés első 11 hónapjában mindössze a teljes tartozás alig több mint 3 százalékát kell teljesítenie, összesen 55 millió forintot, azaz havonta ötmilliót. A tizenkettedik hónapban pedig a fennmaradó több mint másfél milliárd forintot egy összegben kell törlesztenie. Ám erre aligha van esély.
Ráadásul bizonyos jelek arra utalnak, hogy az ORÖ vezetésének nem is áll szándékában kiegyenlíteni a teljes tartozást. A roma önkormányzat ugyanis a legutóbbi közgyűlésén átadta a programban vásárolt ingatlanjait az általa létrehozott foglalkoztatási szövetkezetnek. Ez azért érdekes, mert korábban Balogh János elnök lapunknak azt mondta, a szóban forgó irodák fedezhetik a tartozásuk egy részét. Noha ő 8-900 millió forintra becsülte az épületek értékét, valójában az ingatlanokra és az eszközökre mindössze 350 millió forintot költöttek a programban. Ám ez az ingatlanfedezet sem áll már az ORÖ rendelkezésére. Ez pedig újabb kérdéseket vet fel, többek közt azt, miért nézte tétlenül a humántárca, hogy a szervezet átadja értékesíthető vagyonának nagy részét egy másik szervezetnek.
A Híd a munka világába program miatt egyébként tavaly május elején rendelt el nyomozást a Fővárosi Főügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. A nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folytatja ismeretlen személy ellen, ám eredmény ebben az ügyben sincs. Csak összehasonlításképpen: a némileg bonyolultabb Quaestor-üggyel körülbelül egy időben indult nyomozás az ORÖ-nél, ugyanakkor a brókerbotrányban már vádat emeltek, 5458 rendbeli csalást és sikkasztást állapítottak meg, és több mint 2500 oldalas vádirat készült. Igaz, abban az ügyben nem az adóhatóság, hanem a Fővárosi Főügyészség járt el. A NAV az ORÖ esetében június 24-ig hosszabbította meg a nyomozást. Az ügy kipattanása óta záporoznak a feljelentések, ám Farkas Flórián miniszterelnöki biztos – aki a pénzek jelentős részének elköltése idején az ORÖ elnöke volt – érinthetetlennek látszik.
